A bevásárlóközpont építését civilek tiltakozása késleltette, a megnyitása pillanatától veszteséges volt. Most eladni próbálják, potom 35 milliárdért – ám ennyit messze nem kapnak majd érte. Ez a KÖKI. De mi, vásárlók, mit remélhetünk?

Eredetileg kitűnő ötletnek tűnt a pláza megépítése: tömegek fordulnak meg a 3-as metró végállomásán, a mellette lévő busz-pályaudvaron – ráadásul vezet oda gyorsforgalmi út, sőt még egy lakótelep is húzódik a közelben. Az építkezést az osztrák Strabag és alvállalkozói mindenesetre nálunk jól ismert gyakorlat alapján végezte: hol a beruházó, hol a civilek tiltakoztak, néha pereltek is az elhúzódó, hiányosan elvégzett munkák miatt.

Végül aztán elkészült a sokat reklámozott KÖKI és az új buszpályaudvar. Ám amikor a 42 milliárdos beruházást tervezni kezdték, még nem fenyegetett a válság…. Aztán, amikor bekövetkezett, az első csapás a külső kerületek plázáit érte. Az új központban soha nem volt elég bérlő a kétszáznál több üzlethelyiségre, miközben a bérleti díjakat jelentősen leengedték. Hiába volt minden erőfeszítés, a vártnál jóval kisebb lett a boltok, az éttermek, áruházak forgalma. Így a megnyitás pillanatától csak halmozódott a veszteség, tavaly már kerek 8 milliárdot tett ki, majd novemberben, mindössze 3 évvel a megnyitás után, csődbement a KÖKI. 

Hiába talált közben bérlőre a helyiségek 86 százaléka, ez messze kevés ahhoz, hogy a külvilág számára rejtélyes svájci cégek mögött megbúvó, feltehetően magyar tulajdonosok akárcsak az Állami Fejlesztési Banktól kapott 27 milliárd forintos kölcsön kamatait törleszthessék. Az – ugyancsak állami – felszámoló most „jutányosan”, potom 35 milliárdért kínálja a KÖKIT, de szakértők szerint ilyen összegre, tekintettel a kereskedelem, az ingatlanpiac válságára, bizonyosan nem számíthatnak. 

Ami bennünket, „mezei” vásárlókat érint: a pláza aligha zár be, bár a boltok ritkulhatnak. Amelyek viszont maradnak, azok gyakoribb árleszállításokkal, jobb kiszolgálással próbálják majd megszerezni, megtartani a vevőket. Legalább ennyi, de ki tudja, meddig?

(Eredetileg megjelent a Kőbányai Magazin decemberi számában.)