A Fidesz országos, lejárató- és tényelferdítő médiagépezete akkor szokott működésbe lépni, amikor valaki súlyos és valóságos ügyre világít rá, és amit nem lehet a mézes-mázos kormánypropagandával elfedni. Ennek alanya lettem én: a negatív irányú kőbányai folyamatokat összefüggésében feltáró bejegyzés-sorozatom egy darabját emelték ki, ebből is azokat a részeket, amelyeket– kiragadva a szövegkörnyezetből – tudatosan félre lehet érteni és értetni. Így ezt arra kívánják használni, hogy lejárassanak, megbélyegezzenek személyemben és ezzel együtt politikai tőkét kovácsoljanak a Fidesz számára.
A kőbányaiak védelmében problémát és megoldásokat is felvető politikusként aljas támadást indítottak ellenem, mert el akarják fedni a fideszes helyi vezetés felelősségét abban, hogy elsősorban nekik köszönhető Kőbányán a droghelyzet elszabadulása. A gyanítható megrendelő kiszolgálására olyan vádakkal illettek a kormánymédiában, amelyek tudatos szövegferdítések eredményei. Ugyanis csak gyűlöletkeltésre és karaktergyilkosságra használják a fideszes egyoldalú nyilvánosságot, korrekt, pro és kontra véleményeket tartalmazó tájékoztatásra nem. Ráadásul olyan szavak és kifejezések használatával, és természetesen oktulajdonítással, amelyek nem szerepelnek az írásban.
Aki Kőbányán figyelemmel követi az írásaimat, az tudja, hogy én nem keltek gyűlöletet, nem uszítok senki ellen – ez a jobboldal sajátja –, hanem a kerületben élők számára előnytelen döntések vagy az ilyen hatású döntések elmaradása miatt szólalok meg, egyúttal a külön-külön meghozott (vagy meg nem hozott) döntéseket összefüggésében – olykor kitekintve a várható jövőre is – próbálom a helyiek elé tárni. Arról már nem én tehetek, hogy a jelzéseim egy része beigazolódott.
A tudatos félreértelmezés eredménye, hogy én másodrendű, gyűlölendő állampolgárként tüntettem fel bárkit is. Sokkal inkább azon volt a hangsúly, hogy Kőbánya ezúttal is ELŐKÉSZÍTETLEN döntésre készül, aminek várható társadalmi-szociális NEGATÍV hatásait nem mérte fel. A jelenlegi drogokkal kapcsolatos társadalmi helyzetről egy ATV-s nagyriport (http://www.atv.hu/videok/video-20170717-heti-naplo-svaby-andrassal-2-resz-2017-07-16), de főként az érvényes kőbányai drogstratégia társadalmi tanulmányrészének megállapításai adnak korrekt hátteret (http://www.kobanya.hu/docs/kobanya/hu/news/171222.pdf?v=63942b87f14be3282ff2549d557603af valamint http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/viewFile/596/451).
Ehhez tartozik, hogy a Fidesz médiagépezete tudatosan elferdítette a migráció, migráns szavak jelentését is, és mára mindkettő szitokszóvá alakult át. Ugyanis a „migráció” (legyen az belföldi, kontinensen belüli, kontinensek közötti, országok közötti) a lakóhely megváltoztatását, költözést, vándorlást jelent. A „migráns” pedig a lakóhelyét megváltoztató személy; egy területről elvándorló, illetve más országba betelepülő ember. Minden másfajta hozzákapcsolt negatív értelmezés a Fidesz gyűlöletpropagandájának következménye. Alapesetben a migrációval, a migránsokkal semmi baj nincs, hiszen ez a globális társadalmi változások természetes velejárója. (migráció: http://idegen-szavak.hu/migr%C3%A1ci%C3%B3, migráns: https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Migr%C3%A1ns)
Mi több, a bejegyzésemben arra is kitértem – és ezt a médiagépezet elfelejtette megemlíteni –, hogy magam is azt vallom (miként a kormányoldal is), hogy mindenkinek – legyen az belföldi vagy külföldi – elsősorban a lakóhelyén való hosszú távú boldogulást kellene elősegíteni a különböző társadalmi és gazdasági intézkedésekkel. (Így helyi munkát, normális bérért kell biztosítani mindenkinek, így a kőbányaiaknak is.) Ehelyett idehaza pont az ellenkezője zajlik, a kormányzati intézkedésekkel tudatosan szegénységben, illetve mélyszegénységben tartott rétegek a kilátástalanság elől menekülnek a gazdagabb térségekbe, így a fővárosba is. Ezt pedig még elő is segítik például a munkásszálló-építésekkel… Azt pedig, hogy a „szerényebb lehetőségekkel rendelkezők” hamarabb nyúlnak a cigarettához, az alkoholhoz és újabban a droghoz – mint legkönnyebben elérhető élvezeti cikkekhez –, mint máshoz, nem én állítom, nem az én egyéni kitalációm, hanem több társadalmi és szociális felmérés, kutatás bizonyította – csak ezt a médiagépezet ugyancsak tudatosan elhallgatja. (A korábban bemutatottak mellett pl. - Ferencvárosi drogstratégia
http://www.ferencvaros.hu/bizhon/K/150319/08/66_15_M01.pdf)
A munkásszállókkal ugyanis az a probléma, hogy az személyeknek biztosít fekhelyet, nem családoknak lakóhelyet, márpedig a családfenntartókat ezzel megszokott lakókörnyezetükből ragadják ki. Az új környezetben pedig a beilleszkedés nehezebben is megy, így óhatatlanul akadnak olyanok, akik képtelenek megbirkózni vele, és ez vezet az említett társadalmi-szociális feszültséghez, illetve a feszültséget csökkentő élvezeti cikkek „beszerzéséhez”. Ha a családbarát kormány valóban a családok belföldi migrációját segítené elő, akkor a munkásszállók helyett bérlakásokat létesítene, ahova vidékről a család valamennyi tagja felkerülhetne. De ilyen bérlakásépítési program se országosan, se Kőbányán nincsen.
Másfelől a Fidesz-párti főpolgármester alkalmazott szakértőt olyan terv elkészítésére, hogy ne alakuljanak ki no-go zónák Budapesten – viszont ilyen zónák nem csak külföldi migránsok miatt jöhetnek létre; lásd Hős utca… Ebben a tekintetben tehát akkor a fővárosi önkormányzat is a „kelet-magyarországi munkavállalók” ellensége? (http://24.hu/belfold/2017/11/06/foldi-felmondott-tarlosnal/)
Azt, hogy én bárkinek az ellensége lennék Kőbányán, ugyancsak tudatos félremagyarázás. 2010 óta eddig háromszor is megpróbálkoztam a legrosszabb körülmények között élők lakásviszonyain javítani. A polgármester a lakáskarbantartásra tett valamennyi módosító javaslatomat leutálta, a legutóbbit törvénytelenül minősítette, majd kijelentette, hogy ameddig ez a fideszes többségű testület van, nem fogja támogatni az előterjesztéseimet. Továbbá 2016-ban, amikor a többség által hozott rendelettel megtiltották a kutyások szabad mozgását a kerület kilenc parkjában, maguk a kutyások jelezték, hogy el fog szabadulni a droghelyzet (https://youtu.be/oV6DLqI7YR8). Semmibe vették, negligálták a jelzésüket. Holott a drogprobléma – ennek és más intézkedés, illetve meg nem hozott intézkedés összhatásának eredményeként – elszabadult. És ezt helyben azóta sem hajlandók felülvizsgálni. A legutóbbi, ezzel kapcsolatos előterjesztésemet már napirendre sem vették, mondván „tökéletes a rendelet”, majd nem egész öt perc múlva más apropónál fogva ugyanezt módosították, mondván, alakítani kell az élethez. (https://www.facebook.com/somlyody/videos/1176577902486547/)
A kőbányai valós állapotokat ismerők ezek után döntsék el, hogy én gyűlölködök vagy engem próbál a médiagépezet lejáratni…
TÉNY+
A Kőbányán nem szokatlan "szerkesztőségi írás" mögé bújó propagandista "elfelejtett" tényeket közölni (ami ugye újságírót igényelne), de hát a megbélyegzés/lejáratás műfaja már csak ilyen. Ellenben én itt elérhetővé teszek néhány tényanyagot.
MIGRÁNS/MIGRÁCIÓ KIFEJEZÉS
MIGRÁCIÓ
szakkifejezés,
http://idegen-szavak.hu/migr%C3%A1ci%C3%B3
Lakóhely változtatás, költözés, vándorlás.
MIGRÁNS
szakkifejezés
https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Migr%C3%A1ns
Lakóhelyét megváltoztató személy; egy területről elvándorló, illetve más országba betelepülő ember.
NO-GO Zónák
olyan helyek, ahol a törvényes rend nehezen fenntartható
Sajnos a legismertebbnek a Hős utcát nevezhetjük.
2017.09.16
17.55
Ripost - a mostani helyzetről
Rendőrök mindenhol, de betépett, motyorgó emberekkel találkoztak
https://ripost.hu/cikk-igy-nez-ki-egy-budapesti-drogtanya
Tarlós főpolgármester - igaz más "apropóból" - már korábban szakértőt alkalmazott
egy tervezet elkészítésére, ha tömegesen érkeznek migránsok.
Tarlós számol vele - Ő is a "kelet-magyarországi munkavállalók ellensége"?
http://24.hu/belfold/2017/11/06/foldi-felmondott-tarlosnal/
Földi már múltidőben beszél arról, többek között egy koncepció kidolgozása volt a feladata annak elkerülésére, hogy no-go zónák alakuljanak ki Budapesten
Tarlós nyilatkozata a kirugásról
http://mandiner.hu/cikk/20171106_tarlos_kirugta_foldi_laszlot
DROGHELYZET
A./ HÁTTÉR
Adatok a 2009-es - érvényes - kőbányai drogstratégiából
http://www.kobanya.hu/docs/kobanya/hu/news/171222.pdf?v=63942b87f14be3282ff2549d557603af
A leírtak szerint SZINET TELJESEN AZONOS A HELYZET AZ ORSZÁGBAN, mint a stratégia felmérésében (azóta a középiskolások felnőttek lettek!!!)
Lakásállomány (konkrét idézetek jönnek)
Kőbánya lakásállománya mára már kétarcú. A kerület egyes részein szép villák, új házak épültek, a nagyobb hányad azonban lepusztult, elhanyagolt állapotú. Vannak a kerülnek kifejezetten sivár, nyomorúságos, lehangoló részei.
Kőbányán a lakások közel 79 %-a 1, 1,5 vagy 2 szobás. "Egyrészt azok költöznek a kisméretű lakótelepi lakásokba, akik nagyobb lakás fenntartására nem képesek, másrészt a fiatalok, akik első lakásként vásárolják ezeket. Az első csoport a kerület szociális helyzetét rontja tovább, s második csoport, mivel a kerületen belül nem adottak a mobilitás lehetőségei, valószínűleg, amikor már nagyobb lakásra van szüksége, elhagyja a kerületet."
"A Prodemo Bt. által 2007 februárjában készített társadalmi-demográfiai elemzés szerint az elkövetkezendő 15 évben Kőbányán a lakosságszám és a várható élettartam emelkedni fog. Az emelkedés oka kisebb részben a gyermekszám növekedése, nagyobb mértékben a vidékről és más kerületekből várható bevándorlás."
a./ Dohányzás, alkohol és kábítószer-használat
"A felmérésbe bevont mintát úgy alakítottuk, hogy a Kőbányai KEF által készített állapotfelmérés a kerület általános iskola felső tagozatos diákjaira nézve reprezentatív mintán történjen (729 fő). A reprezentatív kiválasztás lehetőséget nyújt arra, hogy a kerület felső tagozatos diákjainak sokaságát a kiválasztott részsokaság segítségével megbízhatóan jellemezzük. A vizsgálati mintánkba 2 kerületi középiskolát (220 fő) is bevontunk."
Dohányzás
"A megkérdezett 5-6. osztályosok körében a tanulók 20,6%-a (69 fő), a 7-8. osztályosak körében 46,7%-a (183 fő), míg a középiskolások közül 62,3% (137 fő) vallotta azt, hogy már rágyújtott."
Lerészegedés
Az egynél többszöri lerészegedés az idősebb életkori csoportban - az elvárásokhoz hasonlóan - szintén magasabb arányú volt: 49,1% (középiskolások), 15,6% (7-8. osztályosok) és 6% (5-6. osztályosok).
Drog
A megkérdezett fiatalok 10,7%-a jelezte, hogy már kipróbált valamilyen kábítószert. A középiskolások körében ez az arány 24,2%, a 7-8. osztályosaknál 12,6%, míg az 5-6. osztályosak körében 4,2%.
"A dohányzást már kipróbáló kőbányai tanulók aránya összességében hasonló mintázódást mutat, mint az országos reprezentatív mintán készített felmérés eredményei."
"A kétszer vagy annál többszöri lerészegedés arányai összességében hasonló mintázódást mutatnak a két mintában,"
"A felmérésünkben szereplő középiskolások 24,5%-a jelezte, hogy már fogyasztott valamilyen kábítószert. Ez az arány az országos reprezentatív vizsgálatban közel azonos: 24,3% (Sebestyén, 2003)"
Részletek a kutatás következtetéseiből
"A kábítószer-használat gyakoriságát öt prediktor befolyásolta szignifikánsan: az alkoholfogyasztás és dohányzás gyakorisága, a drogfogyasztással kapcsolatos attitűd, a szerhasználat intenció a következő 3 évben és az újdonságkeresés. A prediktorok a kábítószerhasználat varianciájának 32,5%-át magyarázzák.
A fenti eredmények alapján láthatjuk, hogy a szerhasznáiat legerősebb prediktora egy másik "szer" használata: pl. az alkoholfogyasztásnál a dohányzás, a kábítószer-fogyasztásnál pedig az alkohol és a dohányzás gyakorisága."
1. terület: Közösség és együttműködés EZ FONTOS!!!!!!
A helyi közösségek kiemelkedő szerepet játszanak a drogproblémák kezelésében, hiszen a kábítószer-fogyasztás jelensége alapvetően az egyénnek, a családoknak és a helyi közösségeknek problémája. A helyi
közösség érzékenységétől és felkészültségétől is függ a beavatkozás sikere.
A helyi közösség képes arra is, hogy ne csak a fiatalok illegális droghasználatával foglalkozzon, hanem a fiatalok és a felnőttek alkoholfogyasztásával, dohányzásával, túlzott és orvosilag nem indokolható gyógyszerfogyasztásával vagy más kockázati magatartásával. A társadalmi károk megelőzése érdekében kiemelt fontosságú a lakosság partnerként kezelése, az egészséges életmódra való nevelés elősegítése, a testi, lelki, szociális dimenziók hangsúlyozása. A helyi közösség az, amely a legközvetlenebb szinten tudja a drogproblémát kezelni.
A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN
ELEKES ZSUZSANNA
http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/viewFile/596/451
"Az iskola típusa szignifikáns kapcsolatban van a tiltott és legális szerek fogyasztásának előfordulásával (p<0,05). A korábbi ESPAD-kutatásokhoz hasonlóan a semmilyen szert nem fogyasztók aránya a gimnáziumokban a legmagasabb, alacsonyabb a szakközépiskolákban, a legalacsonyabb pedig a szakiskolákban. A gimnáziumok kedvező mutatója a tiltott szerek fogyasztásának átlag alatti prevalenciaértékéből következik. A legális szerek fogyasztása a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban hasonló mértékű, a szakiskolákban ennél alacsonyabb. A tiltott szer fogyasztásának
életprevalencia-értéke a szakiskolákban a legmagasabb - a megkérdezettek közel egyharmada kipróbálta már valamelyiket - és a gimnáziumokban a legalacsonyabb - egyhatodos aránnyal."
Frissített adatok - Ferencvárosi drogstratégia
http://www.ferencvaros.hu/bizhon/K/150319/08/66_15_M01.pdf
"Korábbi hazai ESPAD-kutatások alapján azt valószínűsítettük, hogy a dohányzás egyértelműen a hátrányosabb gazdasági-társadalmi státushoz köthető. Az alkoholfogyasztás általában nem köthető társadalmi helyzethez, de a problémásabb ivás valamelyest elterjedtebbnek látszik a hátrányosabb helyzetű csoportokban. Az egyéb drogfogyasztásban szintén nem találtunk jelentős különbséget a szülők iskolai végzettsége alapján."
"A barátok és a testvérek szerfogyasztása is egyértelműen szignifikáns kapcsolatot mutat a megkérdezettek szerfogyasztásával. Azaz a szerfogyasztó barátok és testvérek jelenléte növeli a kérdezettek szerfogyasztásának a valószínűségét."
"A szabadidő eltöltés formái és a drogfogyasztás szoros kapcsolatát számos kutatás dokumentálja."
"Az ESPAD-kutatások eddigi eredményei azt mutatták, hogy a tiltott és droghasználati célú szerfogyasztás is mindig elterjedtebb volt Budapesten, mint az ország egyéb területein. Bár a 2011. évi kutatás eredményei szerint a különbség csökkenőben van."
Tanulmányok, felmérések
Demetrovics Zs., Rácz J. (2008) szerk: Partik, drogok, ártalomcsökkentés. Kvalitatív kutatások a partiszcénában. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Elekes Zs. (2009a): Egy változó kor változó ifjúsága. Fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztása Magyarországon – ESPAD 2007. NDI – L’Harmattan, Budapest p: 220
Urbán R., Kugler Gy., Szilágyi Zs. (2004): A nikotin dependencia mérése és korrelátumai magyar felnőtt mintában. Addiktológia, 3, 331-355.
Felnőttek szerhasználata:
http://regi.oefi.hu/szerhasznalat_2006_2.pdf
B./ HÍRANYAG
ATV Heti Napló - Vegyszerdrogok
http://www.atv.hu/videok/video-20170717-heti-naplo-svaby-andrassal-2-resz-2017-07-16