Alig alakult meg az új kőbányai képviselő-testület – amelyben a választási eredmények okán szinte egyenlőség van: 8 képviselőt (közte a polgármestert) a Fidesz, 9-et az MSZP, a DK, a Momentum, a PM és az LMP együtt ad –, mégis az internet bugyraiban szinte ostorozzák a többséget a hozzászólók, hogy „hatalomittasan” osztogatják a tisztségeket meg az egekbe emelik a fizetéseket. A négy alpolgármester egyikévé megválasztott Somlyódy Csaba segített rendbe tenni és értelmezni az új helyzetet. Ahogy fogalmazott, mindent a demokrácia megkövetelte megegyezési kötelesség határoz meg.

Mintha a történelem ismételné önmagát: 2006 és 2010 között is szinte fele-fele arányban osztotta meg a képviselői helyeket a Fidesz, illetve az MSZP és az SZDSZ, és most is 9:8-as a képviselők aránya a két jelenlegi tömb között. Tényleg alig várták, hogy kilenc év szünet után mindenkinek minden pozíciót odaadjanak? Mert az alakuló ülés utáni véleményfolyamnak nagyjából az a lényege, hogy visszatértek a kőbányai hatalomba és máris harácsolnak…

Természetesen nem az ész nélküli osztogatás vezérelte az ellenzéki együttműködést a Fidesszel való előzetes tárgyalások során. Érdemes megnézni, hogy mi következhetett volna a – szinte patthelyzetet eredményező – választói akaratból! Kétféle kimenetel volt lehetséges.

Az egyik egy olyan, mint a korábbi, 2010 utáni esztergomi időszak, amikor az egyenlő képviselő helyek és a kölcsönös keménykedés miatt a folyó ügyekben nem tudtak megegyezni, és így előbb a közvilágítást kapcsolta ki a szolgáltató, aztán meg az önkormányzati alkalmazottak nem kaptak fizetést. Kőbányán mi is állhattunk volna hozzá úgy, hogy élve a minimális többséggel, erőből lenyomunk mindent, bosszúból mi is harcolunk tovább. Igen ám, de a jelenlegi polgármester a korábban újraírt törvényi szabályozás szerint nem „fegyvertelen”: többféle ellenlépésre is jogosult. Ugyanígy vannak jogosítványai a Fővárosi Kormányhivatalnak is. Annak vezetője pedig a korábbi fideszes kőbányai polgármester és főpolgármester-helyettes, György István. Még ha eszünkbe sem jut „együttérzést” feltételezni (mert törvényességről beszélünk!), akkor is hónapokban mérhető az esetleges időveszteség. Ha pedig sikerül a kákán is megtalálni a csomót (a választás utáni óvások remélem elég tényszerűnek mondhatók), akkor az bizony az esztergomihoz hasonló lehetetlen állapotot eredményezne. Gondolom, egyik bíráló sem szeretne a tél közepén koromsötétben hazasétálni és nem szeretné azt sem, ha közszolgák hiányában elintézetlenek maradnának az ügyeik. Ilyen irányban előbb-utóbb teljesen szétesne Kőbánya.

A másik megoldás a megegyezés, azaz mindkét fél elfogadja, hogy nem tudja egyedül megvalósítania a programját és kompromisszumra törekszik. Ugyanis a választási eredmény megegyezési kötelességet ró a pártokra.

És az egyeztetéses döntéselőkészítést nem lehetett volna a korábbi három bizottságban lefolytatni? Kell ehhez a hat bizottság?

Aki ma a hat grémiumot sokallja, az bizony az önkormányzatiság ellen ágál! A három bizottság kiválóan alkalmas volt a NER helyi kivitelezésére. Amit a helyi fideszes vezérkar megbeszélt, azt ott kiválóan át lehetett nyomni: az ő szemszögükből pár ellenzéki képviselő hőbörgött, javasolt valami „lényegtelent”, majd lesajnálóan mosolyogva leszavazták őket, az eredeti előterjesztést meg megszavazták. Színjátéknak megfelelt. A diktátumok jóváhagyására formailag kiváló volt a három bizottság és a 12:5-ös, fideszes többségű testület. Ám ennek Kőbányán vége van! A demokrácia munkásabb és több időt igénylő, de optimálisabb döntéseket eredményező dolog.

Most, hogy a korábbi rengeteg polgármesterre átruházott hatáskörből a legtöbb visszakerül a bizottságokhoz, így megnő az általuk tárgyalandó ügyek száma is – ami azt jelenti, hogy a megalapozott döntéshez több bizottságra van szükség! Mert mi élni akarunk a javaslat és a kontroll lehetőségével egyaránt, képviselőink nem gombnyomogató biodíszletként kívánnak részt venni a munkában. Ehhez pedig előterjesztést „olvasni” és utánanézni, meghallgatni embereket, hozzáértőket szükséges. És a képviselők nem főfoglalkozásúak, nekik is 24 órából áll egy nap.

A megegyezési kötelesség több bizottsági munkát, elfoglaltságot is jelent tehát majd. Minden ügyről addig kell tárgyalni, amíg okos, szakmailag elfogadható kompromisszum nem születik. Ehhez a témában és a konkrét ügyekben is felkészültnek illik lenni.

A hatáskörök újraelosztása miatt kellett négy alpolgármester is?

Egyfelől a paritásos helyzet, a kiegyensúlyozott vezetési struktúra kialakítása miatt. Másfelől igen, amiatt is, hogy a polgármestertől elkerülő egyes hatáskörök az alpolgármesterekhez kerültek. A több feladathoz plusz egy alpolgármesteri tisztségre volt szükség. Nem győzőm elégszer hangsúlyozni: az egyeztetés munkás, de a polgárok érdekében és képviseletében elkerülhetetlen elfoglaltság! És ezekben nagy szerepük lesz az alpolgármestereknek.

A két új tanácsnok is feltétlen kellett?

A tanácsnokok koordináló, egyeztető feladatokat látnak el azokon a területeken, amik a korábbiaknál hangsúlyosabbak lesznek. Az egyik ilyen a sport. Kiemelten kezeljük majd a sport egészségügyben betöltött megelőző szerepét, a diák- és szabadidősport népszerűbbé tételét, az iskolai testnevelésórák megtartását nehezítő akadályok megszűntetését, valamint a különböző szabadidősport- és versenysport-létesítményi beruházásokat. A másik tanácsnokhoz a kerületi vagyonelemekkel való gazdálkodás, az önkormányzati cégekkel való egyeztetés, a költségvetési egyeztetések, az intézmények működtetésével kapcsolatos egyeztetések tartoznak. Egyébként az ő tiszteletdíjuk az alapdíj mellett minden egyéb díjazást is tartalmaz.

Na igen… Kifogás volt a tiszteletdíj-emelés is…

Kőbánya az ötödik legnagyobb kerület Budapesten belül, ám ezzel a „hatalmas” tiszteletdíj-emeléssel – a 120 ezerről 134 ezer forintra való emeléssel –, a díjazást tekintve, még mindig csak a 18. helyen vagyunk a kerületek közötti rangsorban. Egyébként a mindenkori tiszteltdíj mértékét a minimálbér összegéhez viszonyítjuk, azt pedig a Fidesz-kormány és -parlament által elfogadott törvény rögzíti.

Nem hiszem, hogy elvárható lenne, hogy a képviselői munkával járó elfoglaltságot valaki ingyen végezze. Vagy neki kellene fizetnie inkább érte? A képviselő munka eddig nem nagyon állt másból Kőbányán, mint gombnyomogatásból, legalábbis a másik oldal részéről. Most ennek is vége lesz, most már a bizottsági és testületi munkához is fel kell készülni, egyeztetni kell. Csak érzékeltetésül: az alakuló ülést megelőzően közel három héten át reggeltől estig 7-800 oldalnyi dokumentumot néztünk át… És ez a munka a jövőben sem lesz kevesebb!

Sajnos a bírálók azt nem vették észre az szmsz-ben, hogy ígéretünknek megfelelően igyekszünk kiterjeszteni a közügyek alakításában való polgári részvétel „hivatalos” lehetőségét: egyéni választókerületi részönkormányzatként funkcionáló Képviselői Konzultációs Fórumok jönnek létre, amik a közügyekben való aktívabb állampolgári részvétel fórumai lehetnek.

Én is érzékelem, hogy óriási rosszindulat árad felénk azoktól, akik még mindig nem tudják megemészteni a választói akaratot. Itt az ideje megbarátkozni vele. Mi arra törekszünk, hogy az egyeztetésekkel, a kompromisszumokkal minél több hasznos elem valósuljon meg a két fél programjaiból.