Alig alakult meg az új kőbányai képviselő-testület – amelyben a választási eredmények okán szinte egyenlőség van: 8 képviselőt (közte a polgármestert) a Fidesz, 9-et az MSZP, a DK, a Momentum, a PM és az LMP együtt ad –, mégis az internet bugyraiban szinte ostorozzák a többséget a hozzászólók, hogy „hatalomittasan” osztogatják a tisztségeket meg az egekbe emelik a fizetéseket. A négy alpolgármester egyikévé megválasztott Somlyódy Csaba segített rendbe tenni és értelmezni az új helyzetet. Ahogy fogalmazott, mindent a demokrácia megkövetelte megegyezési kötelesség határoz meg.

A háborúskodás, az ellenségkeresés, a hatalom bármi áron való görcsös megtartása – sajnos ez a Fidesz-pártközpont „természetrajza", és ennek megfelelően utasítja cselekvésre a pártkatonákat. Kőbányán is „elmentek a falig", egy meglehetősen sajátos jogi érveléssel próbálnak még utólag egyetlen választókerületet megnyerni, plusz egy képviselőtestületi helyet megszerezni. Ahelyett, hogy befejeznék a harcolást, és nyugalmas közéletet teremtenének.

Főpolgármester, kerületi polgármester, kerületi önkormányzati képviselő, és ezzel együtt nemzetiségi önkormányzati választás lesz 2019. október 13-án. 2024-ig most választjuk meg az önkormányzatok tagjait és a polgármestereket. Összegyűjtöttük, hogyan és kikre szavazhatunk kőbányai lakosként.

Dobos László 1990 és 1994 között Kőbánya parlamenti képviselője volt, majd 1994 és 1998 között a kőbányai képviselő-testületbe került be a jobboldali Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként. Ma már nem politizál, de aktív szereplőként gyakori munkakapcsolatban volt Somlyódy Csabával, a kőbányaiak közös ellenzéki polgármesterjelöltjével, akit ő maga jobboldali-konzervatív értékrendű emberként is bátran ajánl a X. kerületi választópolgárok számára. Úgy véli, kiváló vezetője lenne az egyre problémásabb kerületnek.

Hét unokám van, néha meséket mondok nekik. Aztán politikus is vagyok, és ebből a szemszögből úgy érzem, néha a mesék igazak. Az alábbi vagy egy kitalált mese vagy nem – döntsék el önök.

Hét unokám van, néha meséket mondok nekik. Aztán politikus is vagyok, és ebből a szemszögből úgy érzem, néha a mesék igazak. Az alábbi vagy egy kitalált mese vagy nem – döntsék el önök.

Az otthon az nem csak egy hely, hanem egy érzés: biztonságban vagyok, jól érzem magam, rend és rendezettség, harmónia vesz körül. Ugyanilyennek kell lennie a környezetünknek is. De mit ér a rendezett környezet, ha az emberhez méltó élet biztosításához nincs, vagy kevés lehetőség áll rendelkezésre. Ha nincs valaki vagy valami, aki vagy ami közre tud működni abban, hogy ez ne így legyen. Aki ügyel a polgáraira, támogatja és szükség esetén védelmet nyújt. Az otthonossághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy láthassunk folyamatosan továbblépési lehetőségeket, anyagi- és magánéleti stabilitási esélyeket. Hogy érezni tudja mindenki, hogy van valaki vagy valami, amelyik kézzelfoghatóan megbízható lehetőségeket generál a nyugodtabb, nyűgöktől mentesebb, kiszámíthatóbb jövőt jelentve. Ez a mi önkormányzatunk. Nem „helytartóság”. Egy hétköznapi életéhez valamennyi polgárának elsősorban támaszt nyújtó pártfogó.

Kőbánya jelenlegi uralkodója osztotta az észt a kormányzati szócsőben, miközben fogalma sincs arról, amiket mondott. De ezzel is csak azt bizonyította, hogy alkalmatlan Kőbánya vezetésére. Talán jobban tette volna, ha hallgatott volna, igaz, attól még nem lett volna bölcsebb. Persze a legkönnyebb szapulni az ellenzéket, hiszen az elmúlt kilenc év alatt nem nagyon van mivel büszkélkedni, olyannal, amit saját elhatározásból valósított volna meg.

Figyeljék a kezemet, mert csalok! – mondta volt egykor Rodolfó, a híres bűvész. Az ő egyik kései utóda szórakozhat Kőbányán az emberekkel. Vagy egész más a magyarázat arra, hogy alig három hónap alatt hirtelen lett 2600 új lakosa a kerületnek, és pont azokban a körzetekben kerültek elő többen, ahol a Fidesz a májusi EP-választáson helyben (csúnyán?) kikapott az ellenzéktől. De ennek a furcsa „betelepülésnek” biztosan megvan a jogi magyarázata. Mert az uralkodó fideszes vezetés ilyet mindig talál…

Örömmel jelentem be, hogy a kőbányai ellenzéki pártok - a Momentum, a PM, az MSZP és a DK - elnökei aláírták az önkormányzati választási együttműködésről szóló megállapodást. Így mind a 12 egyéni választókerületben egyetlen ellenzéki közös jelölt indul majd októberben.

Az utóbbi időben elég nagy nyilvánosságot kapott néhány, a kőbányai fideszre a kínosnál sokkal „kellemetlenebbnek”, mi több, törvénysértőnek is mondott ügy. De mint – sajnos – tudjuk, jól bevált magyarázkodásai vannak a regnáló fideszes kőbányai városvezetésnek a számukra kínos ügyekre. Mindig valaki más a hibás, ők soha nem tehetnek semmiről, ők maguk a tökéletes munkavégzők. Bűnbak könnyen lehet bárki, akár én is. Érdeklődve várom, hogy egy újabb sztoriért miért nem felelős a helyi önkormányzat, vagy városvezető és miért vagyok inkább felelős érte én vagy más, vagy az éppen aktuális, a fideszes parlament által megalkotott törvény…

9 év minden szinten teljhatalma birtokában sikerült Kőbányát eljelentéktelenítenie a fideszes többségnek, élén Kőbánya „látvány” polgármesterével. Ékesen bebizonyosodott a kőbányaiak érdekeinek érvényesítésére alkalmatlanságuk. Odáig „süllyedtek” a nagy „akarásban”, hogy a fideszes egyeduralkodó polgármester a repülőtéri zajterheléssel foglalkozó lakossági fórumon magát ellenzékinek harsogva bujtogatta a jelenlévőket „aktívabb tiltakozásra”. Ezzel a polgármester maga adott ki bizonyítványt önmagáról: deklarálta, hogy az érdekérvényesítő-képessége elégtelen! Eljött az idő, hogy vége legyen a „hülyítő” színháznak és végre tényleg a kőbányaiak érdeke érvényesüljön!

Kőbányán amolyan „útonálló vállalkozástámogatás” folyik. Duma van, meg sarc, de ha a sors úgy hozza, még annyi becsület sincs a polgármesterben, még ha van is ráhatása, „szóvá tegyen bármit is” hivatalos helyen. Mármint ha „picikről” és „közepesekről” van szó. Mint most, a tényleges életveszélyt jelentő patkányirtással „fővárosi szórakozásuk” alkalmával. Miközben a helyi iparűzési adó mellett pl. nem kevés ingatlanadót is kell fizetnie minden vállalkozásnak. A helyi „hatalmi” környezet ugyanakkor inkább a nagyobb cégeknek „kedvez”, minden más vállalkozás az életben maradásért küzdhet vagy alkalmasint polgármesteri közreműködéssel veszíthetik el munkájukat. A fideszes kerületvezetés által szuggerált „vállalkozásbarát Kőbánya” kép csak a szavakban létezik, tettekben, a gyakorlatban nem. Volt valamikor pár éve egy mindent elsöprőnek beállított bejelentés vállalkozástámogatásról, sőt az is, hogy pénzért is lehet majd pályázni (a működőképes eredetijét jómagam terjesztettem elő, majd leverték). De Kőbányán nem szokatlan módon hozzáértés és politikai haszon hiányában semmi nem lett belőle. Az itteni vállalkozók és munkatársaik nagy része ugyanis leginkább NEM itt választ önkormányzatot. Sőt a patkányügy – a 47 éven keresztül eredményesen működő irtó, kőbányai telephelyű cég leváltása ebben csaknem nullkilométeres konzorciumra – bebizonyította, hogy egy vak hang és ellenállás nélkül asszisztál a polgármester és a fideszes többség bármihez, amit a „központ” elrendel. Aztán meg „ellenállásra” és „civil fellépésre, mert eredményesebb” buzdít, mint a rákosi metró vagy a ferihegyi zajterhelés esetén.

A szemét és a patkányok „együtt járnak”. Két nevezetes terület, ahol a Fidesz pénzért, minden szívfájdalom nélkül sikeresen szétvert a fővárosban évtizedek óta működő, sőt hasznot is hajtó szolgáltatást. És ehhez is egy vak hang nélkül asszisztált Kőbánya „látvány emberbarát” polgármestere, aki a hatalommal szemben valahogy „elfelejtette” megvédeni a kőbányaiakat az ismert potenciális életveszélytől. Senki sem tagadhatja ugyanis, hogy a szemétből bőven kijutott és kijut most is nekünk (ami egy másik megoldatlan ügy nálunk), de a szakszerű irtás eddig legalább kordában tartotta a rágcsálókat. A „kevesebb észlelés” meg nagyon nem jelenti azt, hogy rendben van minden: ne feledjük, a zöldfelületekre kitett szemét búvóhelyet is jelent egy ideig. A kőbányai fideszes vezetés– minden fejlődési sikerpropaganda és öntömjénezés ellenére – pedig képtelen (vagy újraválasztásában biztosként nem is akar) úrrá lenni az egyre rendezetlenebb közterületi állapotokon. Ez ügyben is mutatott alkalmatlansága és/vagy a fideszes hatalmat kiszolgáló tudatos „tehetetlensége” egyre reálisabban életveszélynek teszi ki a kőbányaiakat. Ha maradnak ősszel, egyre több lesz a szemét, egyre közelebb várható patkányok hirtelen felbukkanása, a felelős pedig mindig más lesz. Mint eddig bármikor.

Alkalmatlanok kezébe adott, polgárait is semmibe vehetővé tevő 9 éves teljhatalom eredményeképpen egyre kaotikusabb, fideszeseket szolgáló, jelentőségét vesztett helytartóság lett Kőbányából. Eljutottunk oda, hogy aki a hierarchiában „magasabban van”, vagy közelebb az „orbáni tűzhöz”, az dirigál a kerületben. Idegenek, senki által nem ismert, választásokon soha nem indult pártközponti láthatatlanok mondják meg mi történik a kerületben. Mindenki más hallgatásra és elhallgattatásra kényszerített. Meg is van az eredménye: az önmaga erejére és önállóságára valaha méltán büszke kerület önállóságának a fideszes tervekben már meg vannak számlálva a napjai.

Látszólag arról szólt egy közelmúltbeli bizottsági ülés, hogy adunk-e egy új esélyt egy civil szervezetnek vagy sem, hogy folytassa-e szociális tevékenységét vagy sem. Ám valójában arról volt szó, hogy ezen apropóból a helyi fideszes vezetés semennyi kezdeményezést nem enged más pártoknak, bármi áron is, de ellehetetleníti őket. Ez pedig a legszebb kommunista hagyományokat idézi: az egypárti diktatúrát! Néhány éve a regnáló kormányfő azt mondta: „.én a nyolcvanas években nem a diktatúra ellen harcoltam, hanem azok ellen harcoltam, akik csinálták a diktatúrát”. Voltaképpen tehát kedvenc rendszerét csinálta vissza. Amihez kőbányai elvtársai is asszisztáltak.

Kőbányai ellenzéki képviselőként tiltakozom az eddig példátlan képviselői semmibevételünk és nagy nyilvánosság előtt, felsőbbrendűséget sem nélkülöző, valótlanságokat állító fideszes városvezetői kioktatásuk ellen. Felszólítom Kőbánya alpolgármesterét, a Fidesz helyi frakcióvezetőjét, hogy a saját felületessége és ezek után már egyértelmű antidemokratikus megnyilvánulása miatt, nagy nyilvánosság előtt kérjen elnézést az ellenzéki képviselőktől és rajtuk keresztül az általuk képviselt választópolgároktól.

A drog nem tűnt el Kőbányáról, legfeljebb csak átmenetileg máshol pihentetik a terjesztők. És, amint legkisebb lehetőség adódik, jönnek is teríteni. Például a Száva utca lehet egy igen csak alkalmas terep erre. Mindez nem történhetne meg, ha az önkormányzat kellő gondot és figyelmet fordítana a kerület egészére, odafigyelne a közterületek helyzetére és állapotára is, és kezelné azokat! Az oda nem figyelés következménye a rendetlenség és a bűn terjedése. Minden azzal kezdődik, hogy nem figyel oda a polgármester vezette hivatal a fontos ügyekre, minden más – így például a drog és azzal együtt fetrengő zombik megjelenése – csak következménye ennek.

Tudják mi Kőbánya egyik legjelentősebb közügye? A helyi sütiverseny! És ki a fő gasztronómiai szakértő? A polgármester! Nem véletlen, persze, hiszen nem csak ezekhez, hanem mindenhez is ért. Nos, jó lenne, ha ennek a nem-tájékoztató korszaknak vége lenne. Ha rajtam múlhatna, akkor a helyi közérdekű tájékoztatás tényszerűbb, bővebb és eszetlen önfényezéstől mentes.

Bármennyire is harsogja a helyi propaganda, hogy Kőbányán minden a lakosok megkérdezésével és az ő érdekükben történik, sajnos nem így van. A kerület vezetője mindenkit, mindenkor leráz, ha számára kellemetlen ügy vagy téma jön elő. A döntéseit pedig – jobb esetben - egy szűk körrel „szót ejtve” hozza meg. Nos, ha rajtam múlhatna, véget vetnék ennek a „lerázós” korszaknak, és valódi társadalmi és szakmai véleménycsere-lehetőségeket nyitnék meg és működtetnék.

A Hős utcából átmenetileg sikerült „arrébb lökni” a drogproblémát, ám a helyi önkormányzat továbbra is inkább csak a semmit habosítja. A sok éves „nem a mi dolgunk” eredményeképpen mára már szétterült Kőbányán a probléma. A fejlesztés címén Kőbánya földjébe százmilliók (milliárdok?) temetése fontosabb volt a kerületvezetésnek, mint a valamennyi kőbányai biztonságát veszélyeztető helyzeten való gyors és tartós változtatás. Miután kinyilatkoztatták, hogy nincs „drogválság”, több mint 1 éve jómagamnak kellett hivatalos javaslatot tennem arra, hogy az önkormányzat lépéseket tegyen a valódi helyzet tisztázására, megoldásmódok megalapozására. De a városvezetés „lassítót vett be” az ügyben (talán mert én javasoltam?). „Mostanra lett” pénz kábítószerrel kapcsolatos kutatások elvégzésére. Hogy ebből mikorra áll össze egy komplex stratégia és intézkedési terv, azt nem tudni. A minapi hírek és a kőbányaiak napi tapasztalatai azt mutatják, hogy nem elég gyorsan. Ha rajtam múlott volna, már megoldásmódokkal és nem bizottságosdival és puszta dumával fordulunk rá 2019-re.

Pezsgő esztendő vár a kerületiekre. A soron következő két választás közül az őszi önkormányzati voksolás talán a fontosabb a kőbányai lakosok és a pártok számára. Bár a kerületi vezetés dicsőségesnek mutatja az előző öt és az azt megelőző négy évet is, sajnos ez nagy füllentés! Talán egy sikeresebb terület van: a kultúra. De ennek szárnyalásához igazából kevés köze van a helyi vezérkarnak.

Bár több mint 4 évig tartott a megvilágosodás, örülök, hogy Kőbánya vezetése eljutott oda, hogy a magántulajdonú társasházak kisebb karbantartási feladataihoz is hozzájárult egy pályázattal. Viszont kénytelen vagyok rögzíteni: Kőbányán eddig egyedül nekem, Somlyódy Csabának van 2014-óta, minden kőbányai polgárnak szóló, átfogó lakásmegújítási programom. A városvezetésnek sincs rendszerbe szedett programja, aminek lépéseként tervezetten foglalkoznának a kőbányaiak lakhatásával. Mert a lakhatás csak része egy még nagyobb, valamennyi kőbányait érintő feladatnak, amiről az eddigi ténykedésük alapján a leghalványabb fogalmuk sincs és feltehetően nem is érdekli őket. Ezzel a pályázattal ők szimplán megkezdték a jövő évi önkormányzati kampányt. Társasházakban marha nagy táblák fogják hirdetni a mostani vezetés nagyszerűségét. Nekik önök ennyit érnek (mint az elmaradt Bözsi-utalványok).

Megint, sokadjára, a jog mögé bújt a kőbányai vezetés. Megelégedtek felszólítás kiküldésével és azt hitték, hogy ettől valaki berezel és eltünteti a Heves utcában felhalmozott lomját. Aztán a lom leégett, s kis híján a fél utca is. Szerencsére nem halt meg senki. Miközben a hajléktalanokból közellenség lett, a közveszélyes gyűjtögetők ellen fellépni nem lehet. És nem is nagyon akarnak.

Jogilag minden rendben, tehetetlenek vagyunk – mondja afféle előkelő idegenként a fideszes kőbányai vezetés a Bajcsy kórház körül kialakult parkolási mizéria miatt. Az Egészségház építése miatt parkolóhelyeket számoltak fel, de újak már nem lesznek, a felelősséget meg a kórházra tolja a helyhatóság, és a jog mögé bújik.

Ugyan hivatalosan nekünk, magyaroknak most utálni kell az ukránokat, de azért szívesen látjuk őket, ha itt akarnak dolgozni. Így aztán Kőbányán is egyre több vendégmunkás van. Jelenlétüket megkönnyíti, hogy sok a felszabaduló, lepukkant ingatlan. Mivel lassan a Kőbányán élők egyharmada nem kőbányai, és nincs is ide bejelentve, itt lenne az ideje tervezetten felkészülni a népmozgás kontrolljára. De ezt egy halom aktakukacnak, akik a „nagy fejlesztők” szerepében pózolnak, felesleges felvetni. Ahhoz az emberekre figyelő, hozzáértő városvezetőnek kell lenni, hogy megértse valaki: most állítják meg a magyar munkavállalók fizetésemelési törekvéseit az üzleti szférában. És Kőbánya a letörők és a normális fizetésre számító magyar munkavállalók közös lakhelye.

„Urias”, durván 131 milla per évbe kerülő portaszolgálat lesz a Hős utcában, meg persze egy kerítés, ha a lakógyűlés megszavazza. Majd ezentúl itt is jól felírják, hogy ki akar bemenni, meg talán be sem engedik. Ép ésszel végiggondolva: ha nem a drogterjesztők fogják a portaszolgálatot adni, akkor előbb-utóbb igen jó eséllyel nem testi befenyítés, csicskáztatás és irányított beengedés fog következni? Ha meg ők, akkor még meg is lesznek fizetve önmaguk megvédéséért. Az alkalmatlan és aktakukac mentalitású vezetés a legostobább megoldást választotta – dugják ezt is, mint a zsebórát. Vagy talán ezt kell csinálniuk valami miatt?

Jó az esély arra, hogy Kőbányán legalább egyvalami megépüljön az ígéretek közül: az óhegyi kilátó. Mert a többinek egyelőre sem híre, sem nyoma sincs. Az építkezésekhez meg pénz kellene, viszont abból egyre többet vesz vissza a Fidesz-kormány.

Lehetett volna végre a kőbányaiak érdekében tervezetten cselekedni, de a kerületi polgármester megtagadtatta, hogy leírt intézkedési tervvel kelljen elkezdeni kezelni a hónapok óta tartó helyi drogválságot. Mert szerinte nincs is! Csak akkor miért is mutat mást a valóság? De vajon milyen egyéb motiváció lehet a döntése mögött? Talán az eddig valakiknél valamire „elégetett”, eredményre nem vezető pénzek? Vagy egyéb személyes érdek?

A drogügyi válságkezelés csak egy nagy mókusvakítás, semmi ilyesmi lényegében nem volt Kőbányán. Amit a polgármester annak hív, az nem az. Nyilván annyira lefoglalta a kerület nagyívű fejlesztése, hogy ilyen piszlicsáré dolgokra nem maradt ideje. Éppen ezért magam kezdeményeztem egy intézkedési terv elkészítését.

Alkalmatlanok kezébe adott, polgárait is semmibe vehetővé tevő teljhatalom csaknem emberéletbe került nemrég Kőbányán. Az elhallgatás (elhallgattatás), a pozíciónak megfelelő hozzáértés hiánya és a fidesznyik bűntetlenség állandó jelenléte sajnos rendetlenséget szül. És nem csak a köztereken, de fejekben is.

A kőbányai drogválság elég komoly ügy, nem szórakoztató (magán)színházba való téma. Ám a helyi teátrum mégis színdarabot kreált belőle. A legfőbb rendező és főszereplő előadja a hattyú halálát, miközben ő a fő felelőse az eszkalálódott helyzetnek.

Sajnos a kőbányai vezetés csak hivatalnoki szemszögből képes érzékelni, látni bármit is, így a kerületben rákos sejtként terjedő drogproblémát is. A saját felelőtlenséggel való szembenézés és önkormányzati érdemi cselekvések helyett kampánykamu-szagú jogi segítséget vár a „kormánytól”. Holott ezt az ügyet komplexen, nagyon sok szakterület bevonásával már helyben régóta lehetne kezelni. De még mindig a hárítás és már a polgármesteri kampány-propaganda megy: nem önkormányzati feladat, nincs elég hatásköre az önkormányzatnak, kevés az embere, és mennyit költ (költött) erre meg arra.

Kőbánya jó irányban mozdult meg. És ezt most nem arra értem, hogy „szédületes a fejlődés", hanem arra, hogy egyre több kerületi polgárnak lett elege a kőbányai hatalmi arroganciából, abból a „hatalmi vakságból", amelynek a drogosokat, a balhés és ordenáré közállapotokat – Kőbánya egyre gyorsuló leépülését - köszönhetjük. Jómagam az MSZP képviseletében emiatt is láttam neki a helyi Fidesz elleni, tetterős és határozott közös fellépés létrehozásának. Hogy ez az irány megmaradjon, ahhoz szükség van a polgáraira odafigyelő, párbeszéden és nézőpontok vitáján nyugvó, továbbra is a polgárai önrendelkezését szolgáló, szabad önkormányzati rendszerre is. Ez pedig a további leépüléshez vezető helytartóságot elutasító pártok és tetterős, polgári önrendelkezési jogaikat megtartani kívánó civilek közös fellépésével oldható meg.

Mindig van rosszabb, ez Magyarországon számtalanszor bebizonyosodott. Már most is kész kalandtúra eljutni Kőbánya egyik pontjából a másikba vagy éppen innen Budára, ám Budapesten is lehet még rosszabb helyzetben az autóval vagy BKV-járművel közlekedni kívánó lakos. Szeretett vezetőink ténykedése ugyanis ezt vetíti előre.

Nagyon sok tanulságot hoztak a néhány nappal ezelőtti budapesti időközi helyhatósági voksolások, amiből párat érdemes Kőbányán, a szintén időközire készülő 6-os körzetben hasznosítani. Kőbánya helybenjárását sikernek és fejlődésnek beállító fideszes manipuláció és látványpolitizálás ellen kell aktívan fellépni, és ezt egy képviselő teheti igazán meg.

Ha nem lett volna még elég a választásból, akkor a kőbányai lakosok egy része idén még újból mehet a szavazóhelyiségekbe, mivel időközi önkormányzati választásra kerül sor. A regnáló vezetés feltehetően még további fejlődést ígér meg, hogy leendő jelöltjüket válasszák. Ez persze csak amolyan mese habbal, hiszen jól látszik, hogy alapvető dolgokat képtelenek kezelni.

Parádés színházi előadás zajlott metróügyben Kőbányán. Ám nagyon szomorú, hogy ilyen szánalmasan próbálja igazolni karakánságát és tökösségét a helyi vezetés, miközben a valóságban szolgai módon végrehajtja a felülről jövő utasításokat.

Ha a jövőben valaki a Népligetben akarja sétáltatni kutyáját, készüljön fel arra, hogy csak erős korlátozás mellett teheti majd meg itt is. Ez is része a liget egy részének Fradivárossá alakításának köszönhető rendezési tervnek. Amelyhez - a polgármester kérdésemre adott válasza óta ismerten - Kőbányának „semmi, de semmi köze sincs”. Viszont bemutatták a rendezési terv „tervét” és a kutyás vegzatúra mellett kiderült az is, hogy alaphangon 100 fát már ki is jelöltek kivágásra.

Most már biztos, hogy párhuzamos valóság van Kőbányán. Egyik az, amit hivatalosként láttat a polgármester (és köre), a másik az, amit eldugott hírcsatornákon látunk, olvasunk. Utóbbiból például az derül ki, hogy nem csak a Hős utca és a Bihari út telepei, hanem más lakóterületek sorsa is erősen kétséges. Mindezt egy jólinformáltnak tűnő „átlagember” hangoztatja.

Most már jó volna egy hihető indokot adni arra, hogy miért is akarják eldózerolni a Bihari út 8/c alatti ingatlant. Eddig mindig másra hivatkozott a vezetés, miért is kell menniük az ott élőknek. A polgármestert ráadásul váratlanul helyre tették egy erősnek tűnő képletes pofonnal.

A kis kőbányai focitörténelem váratlan fordulatot vehet: ha minden kedvezően alakul, néhány éven belül újra kerületi labdarúgócsapat ostromolhatja az első osztály csúcsát. A kezdet jó: a Hős utca lehet az új csapat új otthona.

Az év elején még műszakilag problémás volt a Bihari út 8/c, a tavasz végén már semmi gond nincs vele. Úgy javult meg, hogy senki nem nyúlt hozzá. Így aztán logikusan erre hivatkozva nem lehet bérleti szerződést hosszabbítani az ott élőkkel. Ám most már egyáltalán nem akarnak velük hosszabbítani, egyszerűen menniük kell. Ilyen a „lakosságbarát” kőbányai vezetés.

Ha létezik pártsemleges közügy, akkor az a közterületi szemetelés visszaszorítása. A szemléletformáláson múlik minden. Igaz, a gondolkodás megváltozása csak sok év múlva válik láthatóvá az utcán. Én már gondolkodtam azon, miként lehetne elindítani ezt a szemléletformálást a kerületben.

A kis szemét vonzza a nagy szemetet, ez a köztisztasági alapelv. Mostanában egyre több kis szemetet látok Kőbányán, jó lenne megakadályozni az illetékeseknek, hogy ezek egyre nagyobb kupacokká váljanak.

A választások előtt három igen fontos témát „eldugatott” a kőbányai fideszes vezérkar. A közbiztonság és az iskolák mellett a pénzügyek állását sem akarták nyilvánosan megosztani a képviselőkkel és a helyi nyilvánossággal. Így többek között azt sem lehet hivatalosan megtudni, hogy a Hős utca rendbe tételére beígért kormányzati milliárdok vajon hol és miért keveredtek el. És a titkolózás miatt az sem igazán tiszta, hogy a legfrissebb Kőbányai Hírekben öles betűkkel közölt - állítólag fejlesztést szolgáló - 8,7 milliárd forint az saját, kerületi pénz vagy inkább az állam és/vagy az EU pénzével dicsekednek, esetleg blöff, azaz ordas nagy ,,kampánykamu" az egész.

A rendőrségi beszámoló mellett még két, az iskolákkal kapcsolatos, „átalakításról szóló” önkormányzati anyag is ripsz-ropsz eltűnt a helyi nyilvánosság elől. Nyilván nem hiányzott egy újabb kényes ügy. Így csak találgatni lehet, mi van a háttérben. Lehet, hogy teljes egészében elveszi az állam az iskolákat?

Választás előtt a pökhendi és lenéző kőbányai vezetés nem akarta hagyni tényekkel megzavarni az emberek fejét. Mesésen megvédte itt is őket az igazságtól. Tehát - hol volt, hol nem volt, az éves rendőrkapitányi beszámoló. Egyszer még úgy volt, hogy tárgyalja a testület, aztán úgy lett, hogy nem tárgyalta, de még meg sem lehetett részletesebben ismerni. Nem nehéz rájönni, hogy miért: nyilvánvalóan cáfolta volna a „Kőbánya = problémamentes kerület” képet…

A „lábukkal szavazók” mutatják meg „egy fejlődés” valódiságát. Kőbánya 4.474 felnőtt (ami gyerekekkel együtt cirka 7.500 - egy kisebb város) kőbányai lakos szám csökkenést „könyvelhetett el” 4 év alatt. Ennek ellenére ebben az évben még direktebben és harsogóbban dől a „soha sem látott” fejlődésről szóló lufifújó propaganda. Korábban megígértek itt mindent, virágzó kulturális negyedet, virágcsarnokot, pazar egészségügyi intézményeket. Ám nagyjából pont ezekből nem lett semmi a fideszes városvezetés uralkodása alatt. Inkább annak asszisztálnak, amit a központi kormányzati akarat ide akar telepíteni.

Blama vagy előrelátás? Kőbánya egyik vezetője ajnározta a helyi kínai közösséget egy köszöntőben, majd rá néhány nappal nemkívánatosnak minősítették őket is egy önkormányzati határozatban. Ami látszólag blama volt, de lehet, hogy „előrelátás” – a kormány szerint ugyanis a migráció (értsd gazdasági el- és odavándorlás) nem alapvető emberi jog, ergo az Unió alapelve a „személyek szabad mozgásáról” szintén „szemétdombra való”. Ez a tiltási szándék tehát az elmenni akaró magyarokra is vonatkozik! Sokan ismerik az ilyen „mozgáskorlátozást” Rákosi és Kádár idejéből. Kék útlevél, piros útlevél, 5 évente egyszeri utazás nyugatra, minimális valutakeret, határsáv, igazoltatások és a becsukott ország jelképe a „vasfüggöny”. Egy dupla soros kerítés (fidesz trolloknak: soros, azaz sorban). Nem keresem a téteket április 8-ra – szembejönnek…

Kőbánya „világhírű lett”, csak az a baj, hogy ezt nem önnön nagyszerűségének, hanem a kancelláriaminiszternek, valamint a kormány és a „legkövetőbb” helyi vezetés szociális érzéketlenségének köszönhetően. Kőbányán a jobboldali vezetők ugyanis „kevés együttérzéssel” bánnak a nehéz sorsú, mondjuk ki - szegényebb - honpolgárokkal. Útban vannak ugyanis.

Ahogy a blamás „stop-soros” „kötelező” határozatot bármiféle ellenállás nélkül a polgármester szolgaian előterjesztette, a fideszes többség a Jobbik asszisztálásával értelmezés és megfontolás nélkül elfogadta, az utolsó kétely is elillant afelől, hogy ha alkalmuk nyílik rá, tényleg megszűntetik a ma működő budapesti önkormányzati- és kerületi rendszert. A korábban napvilágra került tervek szerint Budapest 1 „belvárosból” és 4 „külső” kerületből állna. Amiből egyik sem kezdődik vagy végződik Kőbányával. Bár maga Orbán Viktor, a Kedves Vezető cáfolta, hogy ő maga vagy a kormány meg akarná szüntetni az önkormányzatiságot a fővárosban és vidéken, de mi emlékszünk arra is, amikor azt mondta, hogy ne azt figyeljék, amit mondok, hanem azt, amit teszek. És ez most is így van. 2010-ben állítólag még a fideszes lobbi állt ellen ennek a változásnak. A forgatókönyv szerű intézkedések ugyanakkor jól követhetőek egy korábban napvilágot látott belső elemzés alapján. A közelgő parlamenti választáson tehát az is a tét, hogy megmaradhat-e a hivatalos Kőbánya, mint önálló kerület vagy visszajön-e a tanácsrendszer legrákosistább megoldása, a pártközpontból kinevezett „elöljáró” mellé majdan áldemokratikusan, „szabadon választható” utcabizalmik („képviselők”) rendszere. Ezek után a kőbányaiak közös vagyona pedig már nem az itt lakókat, hanem feltehetően az ismert csókosokat gazdagítja - kontrollálhatatlanul.

Stop-Soros határozatnak indult, de orbitális melléfogás lett belőle. A fideszes „biodíszlet” egy mukkanás nélkül asszisztált ahhoz a döntéshez, aminek eredeti célja szerint látszólag távol tartják a kerülettől a civil szervezeteket és a gazdasági bevándorlókat. A kőbányai szervilizmus a „sorosozás” elhagyásával azonban félrecsúszott: nem a „sorosistákat” negligálták, hanem általánosságban a máshonnan származó munkavállaló-jelölteket, akiknek itthoni alkalmazását ráadásul elősegíti a kormány.

Kőbánya jelenlegi polgármestere 2006 óta a hivatal vezetői közé tartozik. Ebből a közel 12 évből csak 2 évig (2008-2010 ősze) nem volt mögötte testületi többség. Az utóbbi években fokozatosan majd’ minden érdemi döntési hatáskört saját maga alá gyömöszölt. A szokásos „semmittevés” és „én mindent megtettem” jegyében a legutóbbi képviselő-testületi ülésen a Bihari út 8/c ügyében ismét előadta a „tehetetlenül vergődő” hattyú halálát: alaptalanul vádaskodott, csúsztatott, félreinformált, a valóságot mutató tények figyelembe vétele nélkül. Engem pedig a Bihari úti fejleményekért közvetett és közvetlen felelősnek tüntetett fel. Pedig ha a dolgok mélyére nézünk, nem kizárt, hogy valamiféle büntetőjogi számonkérhetőség is előkerülhet éppen az ő felelőtlensége mellett.

Alkalmasint az önökéből és az enyémből is. Lehet, hogy erős a cím, de sajnos nem lehet másképpen kifejezni azt, hogy bebizonyosodott: minden beleölt milliárdok és gyűlöletkeltés ellenére a kormány - erről hallgatva - mégis csak befogadott idegeneket. És itt nem a „fizetővendég” kötvényesekről van szó, hanem egy kisebb falunyi emberről. 1300 csak tavaly. És ha minden igaz, nemsokára Kőbánya az Európai Unió befenyítése után (2016 január) a „betelepítőket” és a soha, sehol nem látott Soros-tervet fogja határozatban elítélni (az írás végén mellékelem a típusszövegét). Mégis csak megmondják a kőbányai vezetésnek is, hogy merre az előre és közel sem annyira a maga ura?

Milliárdos Fradiváros és vele átellenben (köztük vasút és 2 ipari telek) a Bihari út 8/c. Előkészítetlenség, a tájékoztatás teljes hiánya, szociális érzéketlenség, végrehajtandó diktátum – nagyjából ezek jelzik, hogy miként is bánik a Bihari út 8/c. alatti ingatlanban lakókkal valami miatt kőbánya polgármestere. Aki 2012 óta az ezzel kapcsolatos „hatáskörnek” is egyszemélyi letéteményese. Mindez lehet érdektelenség, lehet felelőtlenség. De lehet, hogy valami más?

Ahogy áll a kőbányaiak és az ittlakó, de „ismeretlen”, nem kőbányaiak aránya, a történtek után akár igaz is lehetne. Kőbányai bankot rabolt egy, a hírek szerint Kőbányán lakó férfi még tavaly. Rajtavesztett, de érdekes módon nem sokkal előtte kiemelt méretben szellőztette a Kőbányai Hírek, hogy milyen biztonságos Kőbánya. „Fejlődik” és „minden szép és jó”. Az országos hírekben meg a bankrabló meg a drogproblémák. Most jöhetnék megint azzal, hogy bezzeg én szóltam… De nem teszem, megelégszem azzal, hogy újra jelzem: a valóság sajnos megint „pofán csapta” a kőbányai álomvilágot.

Ismét megjelent 5 milliárd értékű munkásszállás fejlesztő pályázat. Az előző ilyen kapcsán hívtam fel az előkészítetlen belföldi vendégmunkás (szakszóval migráns) telepítések veszélyeire a figyelmet, amiért jól meghurcoltattak a kormánymédiában. Ez évben valószínűleg nekilátnak a Fradiváros építésének, ahol meg komoly szükség lesz nem csak szakképzett munkaerőre. Mivel Kőbánya nem a központi akarattal szembeszálló kerület, kicsi az esélye annak, hogy ha „kell”, ne legyen. Az ügy kőbányai vonatkozásait mérlegelve sokkal inkább az derül ki, hogy ha változatlanul nem foglalkozik a helyezettel érdemben a vezetés, mindez csak a kőbányainak nem lesz jó.

Kettős mérce nem csak az élet egyéb területén van, hanem Kőbányán is: miközben a helyi nyugdíjasoknak szánt eseménytől sajnálták a „filléreket”, másnak ezt simán odaadták. Hiába, mindig vannak egyenlőbbek.

Itt az idő, hogy lépéseket tegyen drogügyben Kőbánya vezetése. Mivel több idő kell hozzá, első lépésként ideje alaposabban felülvizsgáltatni a csaknem egy évtizedes kőbányai drogstratégiát. A szinte naponta kipattanó drogos hírek jelzik, hogy valamit ebben nem jól tesz a kerületvezetés. Igaz, nem csak ebben nem tesz jót és jól…

Ellenségkreálás, a tények elhallgatása és/vagy elferdítése – ebben „erős” a kormánypárt országosan és Kőbányán is. Aki pedig más véleményen van, azt eltakarítják az útból. Mondanak rá kígyót-békát, de főleg az odafigyelő ember számára azonnal kiszúrható és idegesítő blődséget és ezzel úgy gondolják, hogy letudták a problémát. Mondhatnánk, a lenézés mesteriskoláját mutatják be.

Lejárató és pocskondiázó akciót indítottak ellenem – gyaníthatóan megrendelésre – a kőbányai problémák leplezésére. Ez is jelzi, hogy valós, reális, a Fidesz számára kellemetlen és kínos problémára hívtam fel a figyelmet. Úgy néz ki, városi politikus létemre „tényező” lettem ezzel, ha már az egyik „parlamenti párt” elnökének lejáratásánál kipróbált technikával estek nekem az országos médiájukban.

A magyarországi migráns jó migráns, őket szívesen látja Kőbánya vezetése is. De abba nem gondolnak bele, hogy előkészítetlen bejövetelük várhatóan komoly, főként negatív következményekkel járhat. Például erősödhet a drogprobléma. Amit viszont egyelőre kezelni sem képesek.

Az évek sora alatt hozott összefüggéstelen intézkedésekkel, de főleg a vezetés tehetetlensége miatt jutott el Kőbánya oda, hogy a csóródrogosok kedvelt helye lett. Az egyik bázist talán végre felszámolják, ám hosszú távon még mindig nem látszik, hogy a vezetés hogyan akar úrrá lenni az égető problémán.

Alighanem szintet lépett a hihetetlen fejlődés apostolaként tündöklő kőbányai önkormányzati vezetés: hosszútávú, értelmes és emberi megoldás helyett a Hős utcai drogtanya gondját inkább jelképesen a szőnyeg alá dugja. Egy laza gettósítással.

Már késésben vagyunk, haladéktalanul neki kell látnunk az elmúlt 7, de leginkább az utóbbi 3 év felelőtlen és pökhendi látványpolitizálása okozta károk felszámolásának. Első lépésként a kutyások parkokbeli szabad mozgását kell visszaállítanunk, hogy el lehessen kezdeni megállítani a drogzugok- és drogtanyák terjedését, a szinte zavartalan közterületi drogfogyasztást. Amúgy is időszerű a kőbányai együttélési rendelet felülvizsgálata és nem rövid a folyamat. Az októberi testületire napirendi pontként és előterjesztéssel már benyújtottam a javaslatomat. Csupán csak az kell hozzá, hogy a testület többsége is érzékelje a valóságot.

Igen jópofa, önmagában helyes és támogatható üggyel igyekszik elfedni például a Hős utcai, a drogzug- és más problémákat is a kőbányai vezetés. Ám egy kedves gesztusból sikerült pont az ellenkezőjét kihozni. Ami „összejött”, az nem kedveskedésnek látszik, hanem sokkal inkább komolytalannak és alkalmatlanságot igazolónak.

A Hős utca mellett a drogzug-központ jelenség rombolja csak igazán a kerület jó hírét, a propagandalózungok ezen nem javítanak. A kábítószerhelyzettel a rendőrség is birkózik, az önkormányzat meg nem igazán akar érdemben foglalkozni. A vezetés a droghelyzetet „csak” drogügynek tartja. Miközben Kőbánya esetén ez jóval bonyolultabb és – sajnos – egyszerűbb is egyben.

A hírek szerint a rendőrség sem bír igazán a Hős-utcával. Az évek alatt hozott sok rossz, de leginkább elmaradt kőbányai intézkedésnek meg a szomszédos kerületek saját szempontjukból érthető döntésének lett az egyik következménye ez a Hős utcai drogbalhé. És egyelőre nem látszik, hogy a kerületi vezetés észrevenné, hogy komolyat hibázott, és a Hős utcánál messzebb mutató kőbányai droghelyzetből kiutat jelentő megoldáson törné magát…

Kőbányai civil weblap és facebook oldal ellen furcsa hatósági eljárás folyik a városházán. Lehet, hogy ez már összefügg azzal, hogy – a hírek szerint - központi kampány-iránymutatásban részesül a kerület vezetője is. Ennek egyik eleme lehet, hogy mindenkinek, főleg a képviselőknek csak szépet és jót szabad mondaniuk.

Valamit nem jól csinál a helyi vezérkar és polgármester, mert se Kőbánya hírneve, se balhémentes képe nem igazán akar javulni. A sokmilliós propaganda ellenére sem.

4 milliárdért egy „rövid expovillamos” vonal épül meg 2020-ig, az Eucharisztikus Világkongresszusig Kőbányán. A szükségességéről és fenntartási költségeiről hatástanulmányt nem láttunk. Miközben 2 milliárd már esetleg légkondira és akadálymentesítésre lenne költhető a 3. metrón. Kicsi esélyét látom, hogy Kőbánya polgármestere, aki híresen „nagy városfejlesztőnek” propagálja önmagát, ezt is ne Kőbánya „soha nem látott fejlődéséhez” csapja, miközben a kerületnek köze nem sok van hozzá.

A „nagy mellény” előbb-utóbb megbosszulja magát. Mint most. Nem kellett volna mindenfelé harsogni és elhitetni, hogy sohasem látott vagyona lett az önkormányzatnak 7 év alatt. Mert itt mindenre jut, itt olyan fejlődés ment végbe, hogy ez egy új időszámítást igényel. Láthatóan nagyon kell a pénz a kerületi önkormányzatnak, mert a kormányzati segítségkérés mellett eladna három értékes ingatlant is. De mire is kell a pénz? Netalán lyukas a büdzsé?

Többen kerestek meg az előző írásom után kétségeikkel. Egyre több „nem idevalósi szakival” találkoznak és most már nem is annyira magyarokkal. Ha már a kórházakban vannak a migráns vendégmunkások jó pénzért, vajon Kőbányán mennyi ilyen van már? Itt laknak vagy dolgoznak inkább? Nem törik le a magyar fizetéseket?

Úgy hírlik elleptek pár fővárosi kórházat a gazdasági bevándorlók (vagy migránsok). Állítólag a kőbányai Bajcsyt is.

Lesz egy új parkolóház a kerületben, ami nagy valószínűséggel nem egy előre elhatározott koncepció alapján történő városfejlesztési elem. Pedig ilyen, az élhető környezet segítő létesítményekre szükség van.

Néhány napja már új fizetőparkoló-övezet „boldogítja” az autósokat Kőbányán. E megoldásnak van létjogosultsága, csak nem mindegy, hogy milyen indokkal alkalmazzák.

Nem történt semmi különös, csak a szokásos: a kerületi vezetés feje felett intézett egyik látványberuházás kicsivel drágább lesz. Avatni meg majd lehet a választás előtt.

Tudatos városfejlesztés címén megint csak pongyola módon előkészített lakóparképítés zajlik a kerületben. Sőt, a jelenlegi vezetés ugyanazt a baklövést követi el, amiért egy korábbi városvezetést élesen kritizált.

Kőbánya polgármesterét nem érdekli, hogy az állam jogtalanul elszipkáz majd’ egymilliárd forintot a kerülettől. Más felelős városvezető perelt ezért, s egyelőre nyert is. A kerület erős embere meg csak hallgat. Vajon miért?

A számok és a tények ugyebár nem hazudnak, azokat csak egyféleképpen lehet(ne) értelmezni. Ilyen tény lehetne például Kőbánya anyagi helyzete: ami a látszattal és a láttatottal ellentétben korántsem olyan „dicsőséges”. Erre úton-útfélen még azzal kérkedni, hogy nagyon sokmilliárdos a kerület vagyona, miközben pontosan tudja a vezetés, hogy nem egészen így van, erősen megközelíti a csalás kategóriáját. Most adta el az önkormányzat a Városházával szemközti területet…

Amiről én csak gyanakodtam, azt egy kiváló újságírói elemzés bebizonyította: a kormányzó erőket egy jelentős trollhadsereg is segíti. És ezt a módszert a helyi vezetés is előszeretettel alkalmazza saját előnyére, illetve más kárára. A 80 milliós helyi propagandaköltségből futhatja erre is.

Kissé megirigyeltem a IX. és a XIX. kerületi fociszeretőket: tavaly és idén ők örülhettek bajnokságot nyert csapatuknak. Na de mi van Kőbányával? Miért nem igazodik a kerület és vezetője a pártkövetelményekhez?

Kőbányából lehetne akár pezsgő kulturális város is, ha ezt a helyi potentátok úgy akarnák, és lennének erről határozott és világos elképzeléseik. De nincsenek. Nekem vannak.

Nem akartam én, hogy beváljon az előérzetem, de sajnos bejött. Az értelmetlen SIM-kártyás intézkedés egyelőre több kárt okoz, mint hasznot hajt. És az áldozatok között kerületi emberek is vannak, sőt lesznek is még.

Kis túlzással hétről hétre más ötletet valósítanának meg Kőbányán – na nem a helyi vezetés aktivitását és kreativitását mutatja ez. Sokkal inkább azt, hogy mivel itt nincs erős városfejlesztési irány és erős városvezetés, itt bármit meg lehet csinálni, függetlenül attól, hogy szükség van-e rá vagy sem.

Megint sikerült valamit pocsékul kivitelezni, ezúttal a kerület egyik forgalmas közútját. Ilyen lépésekkel halad a jövő felé a kerület. Voltaképpen hét éve nem is ismerjük, merre van ez a jövő.

Látszólag Kőbányán minden rendben van a közbiztonsággal, ám, ha kicsit mögé nézünk a számoknak és a tényeknek – ahogy legutóbb maga a kőbányai kapitány tette -, sajnos nincs különösebb megelégedettségre okunk. Mivel a lakókörnyezet minősége nem változik, így a változatlanság garantálva van. Az emberek a lakóhelyválasztási megoldásaikkal jobban helyén kezelnek egy kerületet, mint amit a Kőbányán is sokmillióval kitömött helyi sikerpropaganda láttat.

Volt, nincs: mármint az a törvénymódosítási javaslat, amellyel „könnyített adónemmel” fenyegették volna tovább mások mellett a kőbányai ebek gazdáit is. Ám ettől még senki sincs biztonságban.

Létezik megoldás az egyre inkább káoszba forduló helyi, budapesti és országos szemétproblémára. Ennek első lépése a legfontosabb. Mert különben a kőbányaiak által is befizetett pénzek elveszítik közpénz jellegüket.

Lesz új Egészségház Kőbányán, de nem teljesen a kerület akarata szerint. Már most látszik, hogy az előkészítés – stílszerűen – „több sebből vérzik”, és a kivitelezés sem biztos, hogy a kívánalmak szerint történik majd. A régi épületnek helyet adó földterület sorsa viszont nagyon is előre látható.

Az valahogy elfelejtődött a kerületben, hogy a közterület-felügyelőknek és a rendőröknek esetleg jobban be kellene tartatniuk a jogszabályokat, így hatásosabban megfékezve a lomizókat. Na meg az is elfelejtődött, hogy inkább a hulladékmegelőzésre is jó lenne több figyelmet fordítani.

Az érdemi megoldásoknak nem híve a kerületi városvezetés, csak a látványos intézkedéseknek, amelyekkel legtöbbször magától eltolja az ügyeket, regulázza és bünteti a helyi lakosokat. Ez világosan látszik most a lomis és korábban a kutyás ügyekből is.

Talán minden eddiginél súlyosabb gondot okozott a kerületben a lomtalanítás. Sokak biztonsága veszélyben volt. Pedig megoldható lenne a probléma, hiszen pont az van döntési helyzetben, aki hangosan hárít és mást hibáztat.

Nagyon úgy tűnik, hogy a szupernek beharangozott Kerepesi úti orvosi rendelőből egy korszerű romhalmaz lett. Összetákolt munka, amelynek következményeként éppen az ott dolgozók betegedtek meg.

Igazából semmi nem indokolta, hogy a kőbányai vezetés újból elővegye a MÁV-telepiek ügyét, ha csak az nem, hogy azt hirtelen felkapta az országos média, és így jelezni kellett, hogy ők mégiscsak szívükön viselik az ott élők sorsát. Pedig nem.

Meglehetősen élénk érdeklődést váltott ki az elvetett lakáskarbantartási támogatási javaslatom egyes emberekből. De feltehetően tisztességtelen szándék vezérelte őket.

Nem történt más, csak a szokásos: a kerületi városvezetés újfent leverte a lakáskarbantartási támogatási javaslatomat. Mindenféle mondvacsinált indokokkal. Holott az ügy mögé tekintve, egy kis svédcsavarral kiderül, hogy voltaképpen ki is itt a nem megfelelő ember.

Egy újabb területen sikerült – legálisnak látszóan – közpénzt kipumpálni a kerület kasszájából. Propagandaszórásra fordítanak plusz milliókat. Miközben értelmes célokra nem, vagy alig jut valami.

Fideszes a fideszesnek farkasa – ahogy az iparkamarán belüli vircsaftból kiderül. Sajnos még azt sem tudni, hogy a vállalkozásbarát kőbányai önkormányzat kiket tolna meg pénzzel „vállalkozásfejlesztés” címén: a baráti cégeket, akik amúgy is szakértenek egymásnak, a BKIK-nak, vagy a ténylegesen munkát végző vállalkozásokat?

Három éve javasoltam a kőbányai vállalkozások rendszerszerű támogatását, hogy minden kőbányainak csökkenjenek a helyi fizetnivalói. Akkor ezt lesöpörte az asztalról a fideszes városvezetés. Erre most elorozva az ötlet látható részét, öncélú „vállakozásfejlesztő” patrónusként propagálják magukat. Hozzáértés hiányában – a kőbányaiaknak sajnos - nem jól sikerült a lenyúlás. A tervezett program is csak arra lesz jó, hogy lobogtatni lehessen a Kőbányai Hírekben és a lakájmédiában íratott cikkekben.

Korábban már megjegyeztem: a MÁV-telepiek ellehetetlenítésére játszik a fideszes önkormányzat. A látszólag nemtörődöm és az embereket semmibe vevő hozzáállás nagyon is ezt a célt szolgálja. Ma a Máv-telepiek, holnap bárki, aki útban van „Valaki(k)nek”.

Nem minden arany, ami fénylik – tartja a mondás. Nos, ez illik az állítólagos kőbányai fejlődésre. Ezt ugyanis csak a városvezető látja és láttatja, más észre sem veszi, kívülről még mindig ugyanannak a prolinegyednek vélik, mint régen.

Könnyen elkerülhető lett volna az a helyzet, ami miatt most a kőbányai városvezetés „fájó szívvel remeg”. Közel 500 rászoruló életkörülményein minimálisan lehetett volna javítani egy esztendő alatt, ha az erre irányuló érdemi kezdeményezésemet elfogadják.

Aki kicsit is szereti és félti az állatokat, adott esetben a madarakat, ebben a hidegben szívesen eteti őket. Csakhogy ez (is) tilos a példátlanul szigorú kőbányai rendelet szerint. Az abszurd szabályok felülvizsgálatára egyáltalán nem hajlandó a kerületi vezetés.

A migránsok és a civilek mellé ellenségnek mától felsorakoztak a feltöltőkártyás mobilosok is. Látszólag csak végiggondolatlanul vezetik be az új feltöltős SIM-kártyák vásárlására, főleg ellenőrzésére vonatkozó szabályozást, de sokkal inkább ártanak közel 30 ezer kőbányainak (is), mint sem megóvják őket valamitől.

Bár már hatodik éve regnál a jelenlegi városvezetés, még mindig nem látszik, hogy honnan hova akarnak eljutni, mit akarnak varázsolni Kőbányából. Egyelőre csak a kötelező feladatok ellátása megy, ami persze dicsőségként van beállítva. Újabb lehetőségek meg nem teremtésével pedig hátrányba kerülnek a kőbányaiak a többi kerülethez képest is. A helyben megfúrt, és/vagy elmaradt fejlesztésekről pedig csend van.

Kőbányán is nagyon sokan használnak feltöltős kártyát mobiltelefonozáshoz – ám pártunk és kormányunk jóvoltából ez mostantól alaposan megkeseríti az életüket. A kerületben várhatóan közel 30 ezer embert vegzálnak majd az illetékesek – feleslegesen.

Az üdülőprivatizáció mintájára akár – hosszú távon – az iskolaépületek is magánkézbe kerülhetnek. Haveri kézbe. A kerülettől pedig az állam közel egymilliárdot elvon, és a helyi vezetésnek egy szava sincs hozzá.

Nem csodálkozom azon, hogy szelektíven működik a kőbányai polgármester memóriája, elvégre micsoda skandalum lenne az ő szempontjából, hogy egy olyan ötlet valósult meg, amit korábban egy ellenzéki képviselő vetett fel…

Az oktatási rendszer legújabb farigcsálása oda vezethet, hogy nem maradnak még a kőbányai iskolákban sem olyan munkavállalók, akik az intézmények napi működését biztosítani képesek. Pedig Kőbánya fizet, mint a köles: csaknem 1 milliárdot visz el a kormány januártól.

Bár a kormány megüzente, hogy a migránsok nem vehetik el a magyarok munkahelyeit, bizony szépen lassan, csendben már itt vannak a „jó” migránsok. Nemrég napvilágra került az is, hogy mennyiért…

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében nincs lehetetlen: egy kósza felvetés nyomán kineveznek egy közterületet parknak, ami jó alkalmat ad arra, hogy a szomszédos lakótelepen élő kutyagazdákat vegzálják majd a híres-hírhedt rendelet alapján. Ám ez egyben kiváló lehetőség az érdemi egyeztetésre.

Rejtve, a nyilvánosság és a lakosság csaknem teljes kizárásával történik a Népligetbe megépíteni tervezett sportingatlan-komplexum előkészítése, holott egyes hírek szerint jövőre akár már felvonulhatnak a munkagépek. Holott állítólag a polgármester a nyíltság híve.

A Népliget sajnos a bűnügyi események nyomán került mostanában a hírfolyamba, nem pedig a régóta ígért fejlesztések miatt. A rendezés egy nagyon is jól látszó ügylet miatt csúszik.

A migránsok már a lépcsőházakban lehetnek, hiszen azok helyett, akik eltűntek, akár jöhettek is ismeretlen, ideiglenesen itt állomásozó „idegenek”. Elfecsérelt 6 év után pedig tudjuk, hogy kinek "köszönhetjük" mindezt.

Még lehet tovább boncolgatni a népszavazás általános tanulságait. A Fidesz orbitális bukását is benne - önmagához képest. Láthatóvá vált, hogy a kormányváltást akarók aránya legalább akkora, mint a Fidesz-tábor, ha nem nagyobb. De ez nem jelent még automatikusan kurzusváltást…

Több tanulsága is van a véget ért népszavazásnak. Például a polgármester személyes jövőjére is kihatással lehet a kőbányai eredmény. Aztán meg az, hogy nem találni több ezer kőbányai lakótársat.

Nem bontottam ki az igazság minden részletét a minap, bizonyítandó, hogy mennyire könnyű tényekből félreérthető hírt gyártani. Tájékozatlan embereket nagyon könnyű megvezeti ilyennel. És akkor az egyoldalú propaganda után mit is lehet várni a népszavazástól?

Bizony, nem tévedés, ennyi nem magyar ember van a kerületben, akik minden kormányzati propaganda és a vasfüggöny-hálózat ellenére szivárogtak be. Mi lesz így Kőbányával?

A kőbányai városvezetőt tette felelőssé saját főnöke a kvótanépszavazás helyi kimeneteléért. Ha a kerület elbukik, politikailag ő is elbukik, de könnyen lehet, hogy az önkormányzatiságnak is annyi.

Miközben az országban és Kőbányán is – egy elterelő hadművelet keretében –sikeresen elültették az idegengyűlöletet, kevés figyelmet kap, hogy maga a kormány telepít be ellenőrizetlenül idegeneket (például arabokat) a letelepedésikötvény-akció keretében.

Csak úgy repkednek a kőbányai közpénzek a lehető legkülönfélébb módon. A legutóbbi eset után el kell bizony gondolkodni azon, hogy vajon mennyi helyre és milyen kreatív megoldással folyhat el még adóforint, amiről nem tudok, nem tudunk.

Van egy igen érdekes lista a kőbányai önkormányzat honlapján: azok szerepelnek rajta, akire dicsőn tekint az városháza és annak első embere. Ám akad a sorban egy „kakukktojás” is.

Jól működik a politikai agymosás, mert az állandó hamis lózungok hallatán hajlamosak vagyunk elfeledkezni a lényegről: hogy „migráncs-ügyben” segíteni kellene, nem pedig gyűlölködni.

Megint egy új kiadvánnyal gyarapodott Kőbánya: az új füzetből mindenki megtudhatja, miként is illő viselkedni a kerületben, ha nem akar a nyakába kapni egy vaskos bírságot. Megfélemlítéssel próbálnak nevelni.

Szép dolog a szabad verseny a gazdaságban meg a politikában – de csak, addig, amíg a hatalmi érdek másképp nem diktálja. Ha már nem tetszik, akkor muszáj központosítani. Vagy ahogy Kőbányán nevezik: racionalizálni.

Kiderült, mégsem baloldali riogatás az, hogy az önkormányzatok elsorvasztását jelenti a helyhatóságok kiüresítése, hanem valóságos jobboldali probléma! Ám erre a válasz nem a jobbító szándékú megoldáskeresés, hanem a még nagyobb erőfitogtatás.

A nyári hírcsendben is van miről szólni, hiszen a Kőbányai kutyás kalauz tele van érdekességekkel. Például némi számmisztikával, meg kiváló útmutatásokkal.

Ugyan még nincs karácsony, de már előre kedveskedett az önkormányzat a kerületi kutyatulajdonosoknak: a vadonatúj, tájékoztató jellegű kiadvány, a Kőbányai kutyás kalauz tele van a szokásos csúsztatásokkal, dezinformációkkal.

Közel egymilliárdot von el előre láthatólag a központi Fidesz-kormány a fideszes kőbányai önkormányzattól az iskolaállamosítás nyomán. De ezt a pénzt – várhatóan – a kőbányaiakkal fizettetik vissza.

Látványosan összefügg néhány helyi intézkedés több kormányzati, központosító intézkedéssel. Nem véletlen ugyanis, hogy a kőbányai önkormányzat alkalmanként már elkezdett keménykedni és szigorúan kilátásba helyezni a renitens kutyatulajdonosoknak a „sétáltatási” bírságot.

Megint ott tartunk, mint két hónappal ezelőtt, meg mint cirka másfél éve: sem a városvezetői felajánlástól, sem a határozatoktól meg a bírságcsekkektől sem tűnt el a szemét a Nemes utcából. Lenne egy talán életképes megoldás – még mindig.

Beteges kényszerképzete lehet a kőbányai polgármesternek, merthogy minden kerületi történés mögött egyetlen ember áskálódását véli felfedezni.

Majd’ féléves sziszifuszi munka, üzenetváltások, akciók, mellébeszélések után itt a lehetőség, hogy a kőbányai kutya-ügy tartós rendezése érdekében tegyen is a helyi képviselő-testület.

Ha igaz a hír, akkor elég kemény kiképzésben részesültek a kőbányai közterület-felügyelők. A kérdés csak az: mire, ki ellen készülnek a kényszerítő eszközeikkel? Esetleg a kutyagazdák ellen kívánnak fellépni? Kőbányán minden, és annak az ellenkezője is megtörténhet…

Minden eddiginél erőteljesebb támadásba ment át a kőbányai polgármester: a kutyás ügyben újságoldalakon át nézi hülyének és oktatja ki a kerület polgárait.

Befogadta a kerületvezetés a kitiltó rendeletszakaszok hatályon kívül helyezését lehetővé tévő javaslatot, így a kormányzó többségi frakción múlik annak sorsa.

Ha valaki egy Kőbányára tévedt „migráns” állatot óhajt megetetni – merő állatszeretetből –, az súlyos büntetést kockáztat. Ez a sokat szapult együttélési rendelet egy kevés figyelmet kapott szakaszából derül ki.

Kézzelfogható közelségbe került a híres-hírhedt kutyakitiltó rendeletrész jogi megoldása, már csak az kell, hogy erre a polgármester és a jegyző is rábólintson. Még időben meg lehet tenni ezt a lépést.

Mondvacsinált okok miatt elhalt az a kezdeményezés, amely lehetővé tette volna, hogy Kőbánya segítsen olyan embereken is, akiknek sajnos nincs elég pénzük otthonuk alapszintű rendbe hozására.

Tulajdonképpen nem sokat tévedtem, ugyanis nagyjából bejött az, amit jósolni próbáltam az illegális szemetelés kapcsán összehívott rendkívüli lakossági fórum várható menetéről. Minden hivatal "megtett mindent", én pedig a probléma felvetésével csak "kampányolok". De a fórumon kiderült, hogy az ott lakók ezt is másként látják...

Miközben az nem volt megalázó, hogy a kőbányai városvezetés lepattant az egyik minisztériumról a jogszabály-felülvizsgálat kezdeményezésével, addig a jegyző szerint az illegális szemetelés kapcsán felesleges ugyanezt meglépni, mert úgysem sikerülne. A szemetelés „hullámán” viszont fényesíthetik a nagy semmit.

Egyre fogy az idő és egyre biztosabb, hogy a polgármester nem kívánja figyelembe venni a kutyások javaslatait. Egy valami felejtődött el: a fellengzősen hirdetett fejlesztések megvalósulásához is időre van szükség. Ide kattintva mindenki eldöntheti, hogy elég lesz-e? Vagy ugyanitt egy gombnyomással csatlakozik a tiltakozók táborához.

Úgy tűnik, nagyon kiverte a biztosítékot a polgármesterhez intézett interpellációm, illetve a semmitmondó válaszra adott viszontreagálásom. Verőembert küldtek rám – egyelőre csak verbálisan. Az akció nagyon hasonlít ahhoz a „kopasz megmozduláshoz”, ami a választási irodánál történt pár hete.

Környezetszennyezés és állatkínzás. Alapesetben mindkettőt büntetni rendeli a Büntető Törvénykönyv. Viszont abban a kőbányai történetben, ahol mindkét tény egyértelmű, közel másfél éve nem történik látványosan semmi.

Pár napja azt fejtegettem, elvárható lenne a polgármestertől, hogy a soros márciusi képviselő-testületi ülésre beterjessze a „kutyakitiltó rendelet” módosítására irányuló javaslatcsomagját. Ám képviselőként hivatalos úton ennek még semmi nyomát nem láttam. Így hivatalos magyarázatot kértem az eddig történtekről és a várható lépésekről, hatásokról. Remélem, megnyugtató és konkrét válaszok érkeznek…

A múlt hónap a helyi sajtóban és a közösségi oldalakon szinte csak a polgármester és alpolgármestere állatbarátság bizonygatásáról szólt. A polgármesteri roadshown (értesüléseim szerint) már elhangzott, hogy konkrét elképzelésekkel rendelkezik arra, miként is változtassa meg a testület a híres-hírhedt kutyakitiltó rendelkezést. Kőbányán úgy áll a helyzet: ha ő akarja, akkor nincs akadálya. Március 24-én pedig testületi ülés.

A kerület vadonatúj "kutyás lapja" beszámol a polgármester legújabb hőstettéről, viszont elfelejt közölni néhány, ám annál fontosabb részt. Mindenesetre érdemes volt megpiszkálni az ügyet.

Talán nem árt visszatérni egy pár héttel ezelőtti témára, amiből világosan kiderül, hogy a jobboldali térfélen játszó pártok, ha az érzelmeket kell felkorbácsolni, szívesen szövetkeznek egymással.

A MÁV-telephez hasonlóan a Törekvés Művelődési Központ hosszú távú sorsa is kérdéses. Egyelőre csak a rövid távú rendezést tartják fontosnak az érintettek. Pedig nem kellene sokat áldozni rá…

Egyre zavarosabbá válik a MÁV-telep (Jancsi-telep) sorsa. Évtizedeken át a MÁV tulajdonába tartozott a terület, viszont túl sok figyelmet nem fordított rá, így fokozatosan romlott a telepi utcák, az építmények állapota. A közelmúltban látszólag kedvező fordulat állt be, de csak látszólag…

A polgármester úr csütörtökön menekült a tények és a korrekt válasz elől. A közösségi együttélési rendelet megvan, benne a kutyásokra vonatkozó kitiltásokkal. Minden más ködösítés…

A kőbányai együttélés szabályaira vonatkozó rendelet margójára: a képviselő-testület többsége nem csak saját rendeletalkotási szabályát rúgta fel, hanem egy magasabb szintű jogszabályt. A többi „finomság” meg csak amolyan hab a tortán.

Példátlanul szigorúan bánik el a fideszes többség - érdemi megkérdezés nélkül - a felelős kőbányai kutyatartókkal (is), hiszen egy igen kemény rendelkezéssel kitiltja az összes ebet és gazdájukat a kerületi közparkokból. A döntés az elemi felháborodás ellenére még mindig változatlan. Ez a kis gyűjtemény - a tényszerű megmutatással - az üggyel kapcsolatos pártatlan véleményalakításhoz kíván segítséget nyújtani.

Példátlanul szigorúan bánt/bánik el a fideszes többség a felelős kőbányai kutyatartókkal (is). A 2015. decemberi képviselő-testületi ülésen a kormánypárti frakció támogatásával (13 igen onnan, 4 tartózkodás az ellenzéktől) megalkotott, a közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet egyik pontja szerint ugyanis Kőbánya valamennyi közparkjából kitiltja az ebeket, azok sétáltatását csak a kutyafuttatókban engedélyezi. Pedig volna megoldás a békés egymás mellett élésre.

Elég keményen megnövelte a helyi építményadó összegét a kőbányai képviselő-testület a fideszes frakció egyöntetű döntésével. Somlyódy Csaba szocialista önkormányzati képviselő szerint helyesebb megoldás egy átfogó vizsgálat lett volna, hogy kiderüljön, a kőbányai kis- és középvállalkozások elbírják-e ezt a terhet, nem roppannak-e meg emiatt.

Somlyódy Csaba szocialista önkormányzati képviselő szerint azzal, hogy a kőbányai városvezetés novemberben a költségvetési koncepciót igen későn juttatta el hozzá, illetve a képviselőkhöz, a választók 40 százalékát képviselő városatyák véleményeire egyáltalán nem kíváncsi.

Papír szerint vannak klasszikus ellenzéki számon kérő műfajok, ám az a gyakorlatban Kőbányán nem működik. Somlyódy Csaba szocialista önkormányzati képviselő szerint azért, mert nem vagy alig kapnak a képviselők érdemi tájékoztatást. A polgármester ugyanis rengeteg dologban maga dönt, és ezeket az információkat megtartja magának.

Végre valaki kimondta az igazat, bár a szolgasajtó értetlenkedik, és csak a lényeget nem írja meg. Aki a mindenkori hatalomnak édes, az jól jár, aki nem az magára vessen. Na ebből lett elege az úszás terén. Semmi politika, csak igazságérzet.

Egyedinek számító lakossági fórumot tartott december 18-án, pénteken a szocialista párt kőbányai szervezete. A fórum médiatörténeti különlegesség is volt egyben: élő internetes közvetítésen keresztül látható volt a világhálón, elsőként Kőbányán.

Beszélgessünk ismét Újhegy közbiztonságáról! Széchenyi általános iskola aulája, Újhegy sétány 1-3. 2015. december 18. 16.30

Mit kell tudni a 2014 október 12.-i választással kapcsolatban? Segítünk megválaszolni a választással kapcsolatos kérdéseket.

"Nagyon sok biztatást, jó tanácsot kaptam az itt élőktől, amiért hálával tartozom. Köszönöm, hogy megérttették velem, mi október 12. valódi tétje: a remény."

A köznevelési államtitkárság arra kérte a minap az ellenzéki pártokat, hogy „ne használják kampányra az iskolakezdő diákokat és a szülőket.” A Fidesz szerencsére most is mindent jól és főleg ízlésesen csinál. Nézzünk egy konkrét példát Kőbányáról!

A fideszes kerületi vezetés eddig is rosszul használta a közbeszerzés eszközét, most azonban két pályázaton önmagukat is sikerült alulmúlniuk. 260 millió adóforint sorsa volt a tét – kétlem, hogy akkor is így bánnának ezzel a pénzzel, ha maguk dolgoztak volna meg érte!

Augusztus 11-én megállapodás született a három baloldali párt kőbányai szervezete között a választási együttműködésről. Ennek értelmében a Demokratikus Koalíció indíthat polgármester-jelöltet a kerületben. Így velem biztosan nem fognak találkozni a polgármesteri szavazólapon.

Vajon a kőbányai Fidesz kész kiállni a kerületért, amikor Lázár János kancelláriaminiszter fenyegeti a fejlesztéseket?

Aktuális kormányunk épp most bünteti az egész fővárost a közlekedés-fejlesztési pénzek megvonásával. A kőbányai fideszes vezetésnek ehhez láthatóan egy szava sincs.

Kiderült, hogy a kőbányai Fidesz még akkor sem mer szembefordulni főnökével, Lázár Jánossal, ha a következő hat év kerületi fejlesztéseiért kell kiállni.

Most induló kisfilm-sorozatunkban kerületünk történetének sokszor méltatlanul elfeledett értékeit, legizgalmasabb történeteit mutatjuk be.

2015-ben beszünteti működését a Danone tejipari üzeme a Keresztúri úton. A sokkszerű bejelentés épp elég nagy baj. De rávilágít egy sor mélyebb kőbányai problémára is.

Május 22-én dönthet a kerületi önkormányzat Somlyódy Csaba javaslatáról, aminek értelmében egy krízisalapból pályázhatnának támogatásra Kőbánya legkisebb, bajba került vállalkozásai.

Európai parlamenti választást tartunk május 25-én. Bár már tíz éve az Unió tagja Magyarország, ez a választás sokak számára idegen. A jellemzően alacsony részvétel azt tükrözi, hogy nem tartjuk fontosnak, kiket küldünk az Európai Parlamentbe.

A kerület több háziorvosi rendelője igencsak romos állapotban van. Somlyódy Csaba szocialista önkormányzati képviselő ezért azt javasolta, hogy az önkormányzat kezdjen hozzá a rendbetételéhez.

A Hír24 számolt be róla, hogy az önkormányzat döntése nyomán megkezdték régi, száz éves épületekbontását a Noszlopy utcában. Az alábbi videó megnézése nyomán legalább két kérdés merül fel. Nem lehetett volna jobban előkészíteni a lépést?

Májusban mutassuk meg újra, az európai parlamenti választáson is, hogy nem hagyjuk magunkat! A tét: kelet vagy nyugat! Olyan európai képviselőkre van szüksége Magyarországnak, akik nem keménykedni, hanem dolgozni járnak Brüsszelbe.
Akik partnerként és lehetőségként tekintenek az Európai Unióra, és nem ellenségként.

Az összes vállalkozás teljes könyvelését bekötnék az Adóhivatal online rendszerébe. Az Orbán-rendszer eddigi tevékenységét ismerve, ez több mint aggasztó. Somlyódy Csaba azt is elmagyarázza, miért.

A Fidesz által felkért szakértő jelentése, sőt, Áder János testvére is durván kritizálja az oktatási rend- szer szétverését, Hoffmann Rózsa és a Klebelsberg Központ működését. Nagynevű tanárok tiltakoznak a méltatlan minősítési procedúra ellen.

Az autósok és a külső kerületekben élők mindennapjait felforgató intézkedésre láthatóan nincs felkészülve se a főváros, se a kerületek. Parkolási káosz fenyeget, és fizetős zónába kerülhet Kőbánya is.

Az MSZP mécsesgyújtással emlékezett a napokban Komáromi András vállalkozóra, tragikus hirtelenséggel elhunyt korábbi kőbányai képviselőjére. Szomorú, elgondolkodtató történet végére került pont. Ez lenne az Orbán-rendszer igazi arca?

Megbízatásának lejárta előtt három évvel, múlt év november végén lemondott a KSC elnöki posztjáról Őcsi Gábor.

Dübörög a kampány Kőbányán is. György István a kormánypárt jelöltjeként szinte naponta jelenik meg a hírekben, amint különböző beruházások felavatásánál tüsténkedik, profi szalag-átvágóként.

Annyit látni, hallani a rezsicsökkentésről mostanság, és akkora ferdítésekre épül az egész Fidesz-csinnadratta körülötte, hogy komolyan fel tudom húzni magam rajta.

A közös képviselő vagy az intézőbizottság térítésmentesen köteles tájékoztatni a tulajdonosokat a rezsicsökkentések végrehajtásáról.

Interjú Somlyódy Csaba polgármesterjelölttel

A bevásárlóközpont építését civilek tiltakozása késleltette, a megnyitása pillanatától veszteséges volt. Most eladni próbálják, potom 35 milliárdért – ám ennyit messze nem kapnak majd érte. Ez a KÖKI. De mi, vásárlók, mit remélhetünk?

A lakók ezt másképp látják. Szétvert falak, beázott pincék, hozzá nem értő szerelők, barbár és értelmetlen fairtás. Csak néhány a panaszok közül, amelyek Somlyódy Csaba néhány hete tartott fogadóóráján elhangzottak.

Öt dél-pesti kerület szocialista képviselői és jelöltjei megállapodtak abban, hogyan dolgoznak a rendért és a biztonságért. Kőbányát Somlyódy Csaba képviselte a közös nyilatkozat aláírásán.

Somlyódy Csaba szocialista önkormányzati képviselő Burány Sándor és Lukoczki Károly MSZP-s parlamenti képviselőjelöltekkel együtt hallgatta meg, mik az aktuális problémák az Újhegyi lakótelepen és mit tehetnek azok megoldásáért.

Egész Budapest hatalmas építkezési és közlekedési káosztól szenved, mert zajlanak a kampány-beruházások. Kőbánya sem úszta meg: nem kevés bosszúságot okoz az itt élőknek, hogy november elején elkezdődött a 3-as villamos vonalának felújítása.

Még mindig több a megválaszolatlan kérdés a Liszt Ferenc repülőtér működésének szabályszerűsége, és engedélyei körül. A környezetvédelmi hatóság emberei nemrég egy „eldugott” közmeghallgatáson mismásoltak.

Sok jel mutat arra, hogy a Népliget körül valami „nem kerek”. A kőbányai önkormányzat látszólag a tömegsport jelenlétét erősítené, de a hivatalos iratok valamiféle titokzatos „Fradiváros” koncepció megvalósítását sugallják.

Bizonyára sokan elgondolkozunk az iskolába, munkahelyre araszolva a dugóban, hogy milyen volt a közlekedés régebben Kőbányán. Közlekedés- és társadalomtörténeti időutazás indul!

Mennie kellett, száműzte a kerületi Fidesz-többség Pataki István vasmunkás, ellenálló szobrát Kőbánya főteréről, a Szent László térről. A lépés Somlyódy Csaba MSZP-s képviselő szerint beleillik a jobboldal budapesti „takarításába”: a hatalomnak nem tetsző alkotásokat elvitetik, az utcákat átnevezik, és például turulszobrokat állítanak.