
Van az úgy, hogy a már megszámlálhatatlanul rengeteg feladat, hatáskör annyira, de annyira elvonja az ügybuzgó ember figyelmét, erejét, energiáját, hogy néha téved. Persze az is lehet, hogy bizonyos dolgokkal tényleg nincs tisztában – éppen azért, mert bár kellene, de a megalománság/cezarománia miatt nem tud rá odafigyelni.
Az elég botrányos idei lomtalanítás kapcsán a kőbányaiak „nagy többségét” tette felelőssé a polgármester a kerület „csatatérré” válásért, ám azt valahogy elfelejtette tájékoztatásul közölni a többséggel és a kisebbséggel egyaránt – talán ennyi minimum elvárható lenne –, hogy bizony a hatályos szabálysértési és büntetőtörvények szerint mindenki, így a lakosok és a lomizók is felelősségre vonhatók. Lehet, hogy tudta ezt, lehet, hogy nem – éppen a fentebb jelzettek miatt. A törvény betartatása éppen kedvenc közterület-felügyelőin és a rendőrségen, valamint hatékonyságukon múlik. A semmire sem jó figyelmeztetés talán már kevés, még ha vannak is bizonyos tolerálható élethelyzetek, akkor sem. Kérdés, mi a fontosabb? A rendelkezésre álló eszközöket a megfelelő esetek során valóban használni, és egy jelenséget kezelni, vagy az egyenruhás szerveket kasszafeltöltésre (lásd még: ész nélküli, értelmetlen, de papíron jogszerű büntetések) alkalmazni?
Mindenképpen indokolt lenne egy új rendszerű lomtalanítás, és mint jeleztem, nekem van kész, átfogó javaslatom, de kíváncsi vagyok, a polgármesternek, a kerületi vezetésnek van-e? (De ugye ilyet fővárosi közgyűlésben is lehetne javasolni, amelynek ő is tagja, és amelytől olykor-olykor látványosan elhatárolódik, mintha semmi köze nem lenne a budapesti döntésekhez.)
A környezetvédők és a hulladékgazdálkodáshoz profin értők viszont úgy tartják, hogy „az a legjobb szemét, ami nem is keletkezik”, és ha ez így lenne, akkor a lomtalanításra sem mindig volna szükség ekkora mértékben. Hogy ne képződjön felesleges hulladék, azért a megelőzéssel, folyamatos „figyelem irányítással” lehetne a legtöbbet tenni – akár kerületi szinten is.
Na igen, ilyenkor jön a sablonválasz: ha lenne rá pénz...
Ha már Kőbánya ilyen jó anyagi helyzetben van – mint azt a polgármester is rendre hangoztatja –, akár erre a célra is lehetne milliókat fordítani. Nem csak az illegális szemét elszállítására ötven milliót, hanem például „szemét-prevencióra” is legalább ennyit. Mondjuk lenne rá forrás: a pártpropaganda-kiadvánnyá züllesztett Kőbányai Hírekre szánt összeget vagy ennek egy részét. Eddig 32 millióba került a kőbányaiaknak a lap finanszírozása, mostantól 80 millió fog elmenni rá.
Dehát ezek a „fejlődő” Kőbánya fontossági „erősorrendjét” is mutatják...
Alig alakult meg az új kőbányai képviselő-testület – amelyben a választási eredmények okán szinte egyenlőség van: 8 képviselőt (közte a polgármestert) a Fidesz, 9-et az MSZP, a DK, a Momentum, a PM és az LMP együtt ad –, mégis az internet bugyraiban szinte ostorozzák a többséget a hozzászólók, hogy „hatalomittasan” osztogatják a tisztségeket meg az egekbe emelik a fizetéseket. A négy alpolgármester egyikévé megválasztott Somlyódy Csaba segített rendbe tenni és értelmezni az új helyzetet. Ahogy fogalmazott, mindent a demokrácia megkövetelte megegyezési kötelesség határoz meg.
A háborúskodás, az ellenségkeresés, a hatalom bármi áron való görcsös megtartása – sajnos ez a Fidesz-pártközpont „természetrajza", és ennek megfelelően utasítja cselekvésre a pártkatonákat. Kőbányán is „elmentek a falig", egy meglehetősen sajátos jogi érveléssel próbálnak még utólag egyetlen választókerületet megnyerni, plusz egy képviselőtestületi helyet megszerezni. Ahelyett, hogy befejeznék a harcolást, és nyugalmas közéletet teremtenének.
Főpolgármester, kerületi polgármester, kerületi önkormányzati képviselő, és ezzel együtt nemzetiségi önkormányzati választás lesz 2019. október 13-án. 2024-ig most választjuk meg az önkormányzatok tagjait és a polgármestereket. Összegyűjtöttük, hogyan és kikre szavazhatunk kőbányai lakosként.