
Kép: Eiffel-műhelyház látványterve, Forrás: Operaház/Közti Zrt., Youtube
Önfényezésnek tűnhet, ha azt írom, bezzeg én megmondtam… De sajnos a helyzet az, hogy újból igazolást nyert: megint máshol és mások döntik el, mi kerüljön Kőbányára, „hogyan fejlődjön”.
A minap olvastam ugyanis az egyik hetilapban, hogy az egykori vasúti Északi Járműjavítót most a Városligetből kiebrudalt – a hagymázas múzeumi negyedből kikerült – Közlekedési Múzeum szemelte ki magának új helyszínként. Mondjuk az érdekes lesz, hogy az Operaház ugyanide szánt, elvileg már épülgető háttérbázisa és ez a minden bizonnyal tömegeket vonzó intézmény hogyan fér meg egymás mellett. Már ha előtte nem lesz vezetői féltékenykedés, hogy kinek kell inkább a hely: miután a múzeum igazgatója rokoni szálak okán valamivel közelebb áll a Honi Mindenhatóhoz, így jó eséllyel indulhat az Északiért folytatott küzdelemben… (Megjegyzem, az Operaház bázisa sem valami elképesztő kőbányai kultúrlobbi miatt kezdett az Északiban terjeszkedni, hanem mert a dalszínházi főigazgatónak megtetszett a hely…)
Azt pedig a kerületi propagandalapban vallotta be a kőbányai polgármester, hogy bár ugyan sokat dolgoztak az új Egészségházért, voltaképpen a Kedves Vezető jóindulatán múlott az, hogy lesznek rá milliárdok vagy sem. Lettek, mert a Nagyfőnök azt mondta, „ám legyen”… (Miközben ugye a szocialista parlamenti frakció évről évre javasolt ennek elkülöníteni pénzt az állami büdzsében – mindhiába.)
Ezek is csak azt jelzik, hogy Kőbányán csak az valósul meg, amire mások – a kormány vagy az EU – pénzt adnak, a kerület önerőből jóformán csak annak tud/képes eleget tenni, ami amúgy is feladata lenne; például a rendkívüli fejlesztésekként előadott út- és járdafelújításoknak.
Ám ezeknél sem az a fontos, hogy tartós és használható legyen, hanem, hogy szépen nézzen ki… No, igen… „Azon vagyunk, hogy mielőbb, minél esztétikusabb legyen” – írta volt egy őszinte pillanatában a polgármester a Kápolna utca újbóli felújítása kapcsán. Ez azért sok mindent elárul a helyi irányvonalról.
Nem több ez, mint látványpolitizálás. Csak az számít, ami látható és láttatható, ami mellett számtalanszor lehet pöffeszkedni, jelezni, hogy ez a „szédületes fejlődés” kinek is köszönhető.
Pedig fejlődés, tudatos építkezés nincs, csak adhoc módon Kőbányára pottyantott ötletek megvalósítása, a polgármesternek pedig mintegy gondnokként ehhez muszáj asszisztálnia…
Alig alakult meg az új kőbányai képviselő-testület – amelyben a választási eredmények okán szinte egyenlőség van: 8 képviselőt (közte a polgármestert) a Fidesz, 9-et az MSZP, a DK, a Momentum, a PM és az LMP együtt ad –, mégis az internet bugyraiban szinte ostorozzák a többséget a hozzászólók, hogy „hatalomittasan” osztogatják a tisztségeket meg az egekbe emelik a fizetéseket. A négy alpolgármester egyikévé megválasztott Somlyódy Csaba segített rendbe tenni és értelmezni az új helyzetet. Ahogy fogalmazott, mindent a demokrácia megkövetelte megegyezési kötelesség határoz meg.
A háborúskodás, az ellenségkeresés, a hatalom bármi áron való görcsös megtartása – sajnos ez a Fidesz-pártközpont „természetrajza", és ennek megfelelően utasítja cselekvésre a pártkatonákat. Kőbányán is „elmentek a falig", egy meglehetősen sajátos jogi érveléssel próbálnak még utólag egyetlen választókerületet megnyerni, plusz egy képviselőtestületi helyet megszerezni. Ahelyett, hogy befejeznék a harcolást, és nyugalmas közéletet teremtenének.
Főpolgármester, kerületi polgármester, kerületi önkormányzati képviselő, és ezzel együtt nemzetiségi önkormányzati választás lesz 2019. október 13-án. 2024-ig most választjuk meg az önkormányzatok tagjait és a polgármestereket. Összegyűjtöttük, hogyan és kikre szavazhatunk kőbányai lakosként.