A 2015. novemberi kőbányai képviselő-testületi ülés egyik – jelentősebb visszhang nélkül maradt – témája volt, hogy egy újabbal bővült Kovács Róbert fideszes polgármester hatásköre. A testület szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) egyik pontja úgy módosult, hogy a helyi intézmények után immár az ő jóváhagyásával léphet életbe az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok szervezeti és működési szabályzata, illetve gyakorolja az SZMSZ-szel kapcsolatos egyetértési jogot, továbbá jóváhagyja a gazdasági társaságok felügyelőbizottságainak ügyrendjét is.
– Igazából az történik Kőbányán, mint a kormányzati szinten: egyre jelentősebb a központosítás, a hatáskörbővítés. Bár szerepelnek az SZMSZ-ben a klasszikus ellenzéki ellenőrző és számon kérő műfajok, mint a kérdés vagy az interpelláció, ám ezek igénybevétele egyre nehezebb. Mégpedig azért, mert csak az iránt lehet ilyenformán érdeklődni, amiről van információ, amiről nincs, arról ugye lehetetlen. Kőbányán a fajsúlyosabb ügyekben a döntést a polgármester magához vonta, amivel önmagában nem is lenne probléma: a gond az, hogy ezekről a képviselők semmiféle tájékoztatást nem kapnak. Így aztán borzasztó nehéz kérdéseket feltenni. Azt tapasztalom, hogy a városvezetés a képviselő-testületet afféle szükséges rossznak tekinti, a legjobb lenne a számukra, ha a képviselők be se mennének a tanácskozásokra. Sajnos a demokrácia időigényes dolog, a jó döntésekhez sokat kell(ene) egyeztetni, akár ellenzéki pártokkal is. Mert az talán feltételezhető, hogy az ellenzéki képviselők nem akarnak rosszat Kőbányának. És a kerület hosszú távú fejlődése érdekében talán szerencsés lenne kihasználni az ellenzéki szellemi kapacitást is. Sokszor bebizonyosodott már a demokráciákban, hogy ahol működnek a fékek és ellensúlyok, ahol a jó szándékú kritikát valóban építő jellegű kritikának veszik, ott hosszú távon megtérülő eredmények születnek – mondta Somlyódy Csaba.