Tudják mi Kőbánya egyik legjelentősebb közügye? A helyi sütiverseny! És ki a fő gasztronómiai szakértő? A polgármester! Nem véletlen, persze, hiszen nem csak ezekhez, hanem mindenhez is ért. Nos, jó lenne, ha ennek a nem-tájékoztató korszaknak vége lenne. Ha rajtam múlhatna, akkor a helyi közérdekű tájékoztatás tényszerűbb, bővebb és eszetlen önfényezéstől mentes.
Kép: illusztráció Forrás: Pixabay
Ha rajtam múlna, például sokkal kevesebb pénz jutna az önkormányzat önfényező propagandájára, nem éreznék kényszert a szinte kizárólagos médiaszereplésre és biztosan nem akadályoznám a valóságról szóló hírek közzétételét.
Hogy miért írom ezt? Mert nem először „futottam bele” a szédületesen fejlődő, idilli, már-már paradicsomi állapotú Kőbányáról beszámoló helyi tévés híradó éppen aktuális műsorába vagy a helyhatóság havilapjába, amelyeknek stabilan egyetlen állandó szakértője van, a mindenhez is (!) értő polgármester, és amelyekben valamiért hiányoznak – vagy csak nagyon ritkán jelennek meg – az igazán fontos, közérdeklődésre számot tartó közügyek.
Boldog lehet annak az országnak, annak a településének a lakója, akinek olyan híreket kell hallania/látnia/olvasnia az önkormányzati közpénzből működő médiumokból, mint a helyi sütiverseny, a helyi leendő kilátó, a helyi kalendárium-kiadvány, a helyi nordic walking-események, a helyi futóverseny stb. Mert ez azt feltételezi, hogy ennél kiemeltebb ügyek nincsenek is. Ki-ki élhet nyugalomban, álmát a Szent László térről is vigyázzák.
A való világban megtörténtekről mintha direkt elzárnák a kőbányaiakat – amivel csak az a baj, hogy a 21. században Kőbányán is van internet, és azon keresztül elég sok hírcsatorna érhető el. A kerületi „hírharsonákból” hiányoltam – illetve hiányolom évek óta – például a következő témájú, akár tényfeltáró, objektív riportokat, cikkeket (a teljesség igénye nélkül): a kőbánya-kertvárosiak napi szintű küzdelme a repülőtér üzemeltetőjével, a Bajcsy-kórházban történt plafonszakadás, a soha meg nem szűnő Mázsa téri tó, a Kerepesi úti orvosi rendelő elbaltázott felújítása, a soha meg nem valósuló Liget téri intermodális csomópont, a Kőér utcai vasúti átjáró soha meg nem valósuló átalakítása, a Vaspálya utcai zajterhelés, az akadozó szelektívhulladék-elszállítás, a helyi drogválság kialakulását előidéző okok…
Na jó, megengedő leszek: utóbbi témában időnként kaparják a felszínt. Persze csak annyira, hogy a tájékozatlan olvasó/tévénéző azt szűrje le, hogy mindenki felelős, csak az önkormányzat nem!
Azt pedig nem tudom eldönteni, hogy a tévés szerkesztői hozzá nem értésből vagy polgármesteri utasításból/elvárásból következik az, hogy bármilyen téma is van, annak első számú, felkent szakértője a polgármester; vagy ha éppen valamiért ő nem ért rá, akkor valamelyik helyettese vette át a főnyilatkozói szerepet. Csak hogy lássuk, mettől meddig is terjed a főszakértői spektrum: a dísznövénytermesztéstől (fás szárú növények optimális közterületi kihelyezése), a sportszervezésen (sétáló- és futóversenyek lebonyolítása), a gasztronómián (sütiverseny, halászléfőző-verseny), a közgazdaságon (helyi pénzügyek, költségvetés) át a szociális ellátásig és egészségügyig (idősek, szociális otthonok, orvosi rendelők).
Persze, megértem én: a közel 180 milliós propagandaköltésnek az az „ára”, hogy a csapból is a polgármester önmaga, vagy az ő dicsőítése folyik. De attól még, hogy egy polgármester mindenhol látható, nem biztos, hogy jól és hatékonyan dolgozik. Van az a szép magyar mondás, hogy: a kevesebb több…
Ha rajtam múlhatna, ennél sokkal észszerűbben működtetett helyi közéleti hírcsatornákon, önfényezés és egy álvalóság ráerőltetése nélkül tájékozódhatna mindenki.