Feltűnt még rajtam kívül valakinek egy különös jubileum? Tíz évvel ezelőtt harangozták be ugyanis, hogy a régi sörgyári területen, S1-projekt néven, nagyszabású fejlesztésbe kezdene az önkormányzat. Még mielőtt valaki hangulatkeltéssel vádolna, leszögezem: igen, tudom, hogy az ötletet az akkori baloldali vezetés dobta be. Ám a 2010-ben helyébe lépő fideszes vezérkar nem dobta el a tervet, sőt olyannyira magévá tette, hogy még az akkori kulturális államtitkárt is körbevezették a helyi elöljárók a helyszínen, bemutatva neki az elképzeléseket. Mert bár most a „néhai” Északi járműjavító átszabását hirdetik "kulturális városnegyeddé" alakításnak – amúgy a polgármester nem is olyan rég még ide, idénre ígért díszjegyeket az opera műhelyházának nyitóelőadására –, akkoriban még az S1-es terület volt kiszemelve ilyennek. Ezért is álmodta ide a polgármester a budai várnegyedből – akkor még – kiebrudalásra váró Országos Széchenyi Könyvtárat.

Ám eltelt tíz év, és a nagyívű elképzelésekből egyelőre nem lett semmi, sőt az OSZK is maradt, ahol volt eddig. Annak idején felajánlottam kapcsolataimat a jobboldali vezetésnek az S1 fejlesztése érdekében, de nem kértek belőle. Gondoltam, saját kútfőből majd megoldják. De azóta se került a képviselő-testület elé semmilyen, a terület hasznosítására vonatkozó tanulmány.

Ezt a kudarcot valamiért nem említik a helyi fejesek. De nem ez az egyetlen meghiúsult terv vagy pocsékul kivitelezett munka.

2012-ben a fideszes vezetés saját megvalósult ötletként adta át az Új köztemető előtt kialakított körforgalmi kereszteződést – ám annak előkészítése még a baloldali többségű fővárosi közgyűlésben kezdődött. Saját ötletük volt viszont, hogy az utcai virágárusok számára egy csicsás, fedett pavilont húznak fel – ám csarnok sehol, a korábbi virágosok a temetőn belüli bódékban dolgoznak.

Anno még én kezdeményeztem a Kerepesi úti orvosi rendelő felújítását, ám az átadási ceremónián megint csak a helyi vezérkar verte a mellkasát a büszkeségtől. Most viszont arról nagyon hallgatnak, hogy az önkormányzat és a vagyonkezelő által lebonyolított közbeszerzési eljárás végén a felújítási munkát elnyert cég rosszabb munkát végzett, mint a mesebeli Mekk Elek mester. A hanyag kivitelezés miatt – például a szellőzőt elfelejtette beépíteni – rendre megbetegedtek az orvosok, akinek amúgy gyógyítani kellene. Arról is hallgatnak, hogy mindezért a vagyonkezelő egyik műszaki illetékese vitte el a balhét, el kellett bocsátani. Ja és persze a milliók így mentek a kukába, szinte előről lehet kezdeni a „generálozást”. Csak halkan kérdem: ugyanilyen tákolmány lesz a Pongrác úti rendelő és az új Egészségház is?

Vagy ott a Liget téri intermodális csomópont, ennek rendbetételét is nagy dérrel-dúrral harangozták be még az előző önkormányzati ciklusban. Az ottani állapotokat mindenki ismeri, nem változott semmi.

A Fradivároshoz, amit amúgy Kőbánya közigazgatási területén húznak fel, a helyhatóságnak (a polgármester nekem küldött válasza szerint) hivatalosan „semmi köze”, miközben hivatalos fejlesztési elképzelés van egy vasúti töltés alatti áttörés (egy átjáró!) megvalósításáról. Ami, ha megvalósul – teljesen véletlenül – megsokszorozhatja a Bihari 8c telkének értékét is. Meg az egész Balkán utca és környékének. Erre mondaná az angol: WTF?

Átnézve az elfogadott költségvetésvetést, elég szerény a 2018-as fejlesztési terv – legalábbis a nagy víziókhoz képest: az Újhegyi sétány felújításának második üteme, útfelújítások, a ledózerolt Liget téri torzó helyének rendbetétele.

Ha már büdzsé, a helyi vezérkar elfelejti megemlíteni, hogy az operai háttérbázis, a Fradiváros, az Egészségház mind-mind állami ötlettől/akaratból vezérelve és állami pénzből valósul meg – miközben állítólag kőgazdag Kőbánya –, nem valami világos és valóságos, tanulmányokkal alátámasztott kőbányai fejlesztési elképzelés mentén.