Nem gondoltam volna, hogy a figyelemfelkeltőnek szánt legutóbbi „szemetes” írásom még több embert megérint, mint akiknek szólt. Számos visszajelzés jutott el ugyanis hozzám, őket, a kerületben élőket legalább annyira zavarja az állandó, kisebb-nagyobb szemétkupac, mint engem.
Mielőtt még bárki megvádolna azzal, hogy már megint kötekedem, hadd szögezzem le: éppen, hogy látom, mennyire sziszifuszi munkát végeznek a Kőkert munkatársai – elismerés jár érte! –, és tisztában vagyok vele, hogy nem elsősorban rajtuk múlik a közutak környezetének tisztasága.
Azzal én is tisztában vagyok és bizonyára a kerület vezetése is tudja, hogy a fővárosi önkormányzat bevonása nélkül ebben az ügyben nagyon keveset lehet tenni – de mivel a kerület polgármestere a fővárosi közgyűlés tagja, így nála nincs is alkalmasabb ember arra, aki konkrét lépéseket tudna tenni ebben. Ha akar, persze.
Van azért saját lehetőség is. Mivel a szemetelés fő oka a rossz szemlélet, magam nagyon örülnék annak, ha az önkormányzat indítana valamilyen szemléletformáló akciót a lakosok, családok és az itt tevékenykedő vállalkozások körében. Ami azt illeti, egy ilyen akciót vázlatosan már én is elkezdtem összeállítani, de ugye pénz, paripa, fegyver híján nekem elég kevés lehetőségem van egy komplex terv megalkotására és végrehajtására.
Persze idő, amíg beérik egy ilyen kezdeményezés; ha már észlelhetően nagyságrendekkel kevesebb a közterületi szemét, akkor talán kijelenthető lesz, hogy lett eredménye.
Ez nyilván egy olyan ügy, amin nem fogunk párpolitikai nézetkülönbségek miatt kardoskodni. Úgyhogy ideje lenne belevágni…