Ha rajtam múlhatna, biztosan nem mutattatnám magam főokosnak, mindenben tájékozottnak, nem érezném rangon alulinak, ha más szakterülethez nálamnál jobban értőnél kellene informálódnom, vagy éppen őszintén meghallgatni a számukra fontos ügyekben tájékoztatni akaró lakosokat és végképp nem akarnám elbagatellizálni vagy lerázni a felvetéseket és a felvetőket.

Miért is írom le? Mert nem először tapasztalom, hogy Kőbánya polgármestere elég helytelenül cselekszik és viselkedik, semmibe véve a személyes kötelességét, mivel csaknem az összes önkormányzati feladatkört maga alá gyűjtötte. Arról sokszor eljutottak (hiteles forrásból) hírek hozzám, hogy „góré módjára” semmibe veszi a saját munkatársait, nem hajlandó náluk tudakolódni egy-egy ügyről, azt pedig helyiek panaszolták el nekem, hogy a városvezető sokadjára sem volt hajlandó fogadni őket, hiába próbálták bemutatni saját álláspontjukat, mint például a Bihari úton vagy a Hős utcában élők. De említhetem a híres-hírhedt kutyaügyet: a polgármester belebegtette a civil egyesületekkel való egyeztetést, aztán éppen a legaktívabb kőbányai kutyatulajdonosokat tömörítő csapatot nem hívta, nem kereste. Azt pedig személyesen láttam a tavaly év végi közmeghallgatás során, hogy közel másfél órán át zengte a saját és az önkormányzat dicsőségét, majd azokba pofátlanul belefojtotta a szót, akik a számára kellemetlen közügyeket említették meg. Ha esetleg valaki más véleményen van – és kérdem: miért ne lehetne? –, arra kapásból rásüti a „Soros-bérenc” bélyeget. A polgármester csak néhány kiválasztottal konzultál, mással nem, és aztán hoz egyszemélyben döntéseket. Amiket aztán, ha az ügy kívánja, a biodíszletként funkcionáló Fidesz-frakció hagy jóvá a „látszatdemokrácia” szabályainak megfelelően.

Éppen a legutóbbi testületi ülés mutatta meg, hogy mi minden előre el van döntve: alig ötven perc alatt „lezajlott” a tanácskozás.

Nem egyszer fordult elő, hogy akár a testületi ülésen szóban, akár a weboldalamon írásban jó előre jeleztem, hogy a megtett hibás vagy a meg nem hozott intézkedéseknek milyen következménye lehet, és miután sajnos bekövetkezett a jóslatom, „utánkövető” üzemmódban kezdett el tevékenykedni és próbált meg intézkedni. Ugyanis egy felelős polgármester ismérve, hogy igyekszik feltérképezni egy-egy ügy összes lehetséges kimenetelét – és ez csak úgy lehet, ha érdemben informálódik akár saját munkatársaitól, akár társadalmi szervezetektől.