2015-ben beszünteti működését a Danone tejipari üzeme a Keresztúri úton. A sokkszerű bejelentés épp elég nagy baj. De rávilágít egy sor mélyebb kőbányai problémára is. Ha ezeket végiggondoljuk, a megoldáshoz is közelebb kerülünk, és a hasonló eseteket is megelőzhetjük.

Az önkormányzat felelőtlensége, hogy nincs válságkezelési terv a mostani és hasonló esetekre. Sajnos a világgazdaság állapota és az unortodox magyar gazdaságpolitika miatt fel kell készülni az ilyen hírekre. A meglepetés és a késlekedés olyan luxus, amit nem engedhetünk meg magunknak!

Tudnunk kell, hány kőbányai családot érint az elbocsátás, beleértve az összes alvállalkozót és beszállítót is. A rovarirtástól a portaszolgálaton át a villanyszerelésig egy sor tevékenységet kiadnak a multik kisebb, helyi vállalkozásoknak. Ezek alkalmazottaira is gondolnunk kell.

A Danone megígérte, hogy gondoskodik saját dolgozóiról. Napi szinten kell egyeztetni a céggel a hátralévő hónapokban. Állandó önkormányzati „ügygondnokra” lesz szükség, aki a kerület és a vállalat erőfeszítéseit összehangolja, hogy ne legyenek párhuzamosságok, de minden bajba jutott családnak találjunk megoldást. Azonnal fel kell mérni a kerületre gyakorolt hatásokat: mekkora sokkra készüljön a szociális ellátórendszer, hány dolgozó milyen jellegű átképzésére van szükség?

Az eset arra is rávilágít, hogy mennyire hiányzik az általam javasolt kisvállalkozói krízisalap. A már említett beszállítóknál, alvállalkozóknál is munkahelyek kerülnek veszélybe, ha egy nagy multi nem ad több megbízást. Az elbocsátási hullám könnyen továbbgyűrűzhet. A krízisalap lélegzetvételnyi időhöz juttatja a kisvállalkozásokat, hogy ne kelljen embereket kirúgniuk, amíg új megbízásokkal pótolják a kiesett forgalmat. Önmagában persze nem jelent megváltást az önkormányzati segítség, de a krízisalap kibővíthető az érintettek igényei szerint. Remélem, hogy a Fideszt legalább a mostani eset észhez téríti, és nem akadályozzák tovább a munkahelyeket védő háló kifeszítését. Ha folytatják a struccpolitikát, akkor az ősszel felálló új önkormányzat feladata lesz ez is.

Mindezek csak a tűzoltást jelentik persze. Egy sor hosszabb távra szóló teendőnk is van. Az első a megelőzés. Befektetés-barát, munkahelyteremtésre ösztönző környezetet kell kialakítani. Kőbányát népszerűsíteni kell – nem az „Élő város” öncélú szlogenjével, hanem tudatos városmarketinggel.

A második a korai előrejelzés. Állandó kapcsolatot kell tartani a munkaadókkal, hogy az ilyen bejelentések sose érkezhessenek villámcsapásként a derült égből. Jól látszik, hogy nem bízhatjuk ezt kizárólag a Kereskedelmi és Iparkamarára, az önkormányzatnak is őrködnie kell, ha jót akarunk.

Végül, de nem utolsósorban, a Keresztúri úti terület jövőbeni rendeltetéséről is mielőbb tárgyalni kell a Danone-nal. Nem hagyhatjuk, hogy a szemünk láttára a józsefvárosi GANZ-MÁVAG területéhez hasonló dzsumbuj jöjjön létre. Meg kell tartani a valamikori Fővárosi Tejipari Vállalatig visszavezethető munkakultúrát és szaktudást, a képzett embereket, mert erre alapozva lehet új munkaadókat idecsábítani.

Még közel egy évünk van, hogy a hatásokat tompítsuk, semlegesítsük. Minden egyes napját ki kell használnunk, hogy valódi eredményeket láthassunk. Azonnali lépéseket várok Kovács Róbert polgármestertől és a jelenlegi képviselőtestület fideszes többségétől!

Somlyódy Csaba
2014 június 12.